A Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetés elfogadásának bűntette hatósági eljárásban és különösen jelentős polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt két személy ellen emelt vádat a Székesfehérvári Törvényszéken.
A Magyar Állam nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást indított Északkelet Magyarországon, amely érintette azt a területet, amelyen a nagyvállalkozó cége bányászati joggal rendelkezett.
Mivel ezt követően bányászati tevékenységet a terület egy részén nem lehetett folytatni, a katasztrófavédelmi igazgatóság az érintett ingatlanok bányatelek jogi jellegének törlése és a bányászati jog megszűnése miatt összesen 23.970.000 Ft kártalanítást állapított meg a cégnek.
A határozattal szemben bírósági felülvizsgálatot lehetett kezdeményezni, ezért a vádirat szerint a vállalkozó elhatározta, hogy a megállapítottnál magasabb összegű kártalanítási összeg kifizetése céljából pénzért valótlan tartalmú igazságügyi szakértői véleményt szerez be.
A nagyvállalkozó elérte, hogy a bírósági eljárást megelőző hatósági eljárásban a közjegyző a vállalkozóval üzleti kapcsolatban álló mérnöki iroda vezetője által jól ismert szakértőt rendelje ki igazságügyi szakértőként, akinek feladata a kártalanítás alapját képező bányászati jog ellenértékének meghatározása volt. A szakértő az egyébként jogszerűen járó díjazását jelentősen meghaladó összegű szakértői díjért, illetve pernyertesség esetén további, előre meg nem határozott összegű „sikerdíjért” cserébe olyan szakvéleményt készített, amelyet a tényleges megállapításai helyett a vállalkozó igényeihez igazított. A vállalkozó cége 2019 októberében a hamis szakvéleményre alapítottan nyújtott be a keresetet bíróságon, amelyben 1.468.706.724 forintos kártalanítási igényt jelentettek be.
A Központi Nyomozó Főügyészség a szakértővel közölt megalapozott gyanúról haladéktalanul tájékoztatta az ügyben eljáró bíróságot.
Ezt követően a bíróság a határozat kártalanítás összegszerűségét meghatározó részét megsemmisítette, és e körben a katasztrófavédelmi igazgatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
A nyomozás során a közvetítőként tevékenykedő személy, valamint a szakértő tagadta a bűncselekmény elkövetését. A vállalkozó az eljárás alatt elhunyt, ezért vele szemben az eljárás megszüntetésre került.
