A Pécsi Járásbíróság 2020. június 25-én egy hónapra elrendelte G. I. E. és M. J. gyanúsítottak letartóztatását üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
A rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsított férfiak 2018. I. negyedévtől kezdődően több gazdasági társaságot használtak fel arra, hogy az általuk a közösségen belülről beszerzett különböző élelmiszeripari termékek – jellemzően cukor és étolaj – után fizetendő általános forgalmi adó megfizetése nélkül tudják ezen termékeket tovább értékesíteni. Ezzel az élelmiszeripari termékek árát olyan alacsonyan tudták tartani, amely érdekeltté tette a hazai viszonteladó cégeket, hogy ezeket a termékeket – a valóságban – az elkövetői kör által irányított cégektől szerezzék be. A gyanúsítottak által felhasznált négy különböző gazdasági társaság a közösségen belüli termékbeszerzés után keletkező ÁFA fizetési kötelezettségének nem tett eleget, jellemzően azáltal, hogy a bevallásaikban nagy összegű belföldi termékbeszerzést szerepeltettek, amellyel a fizetendő ÁFA összegét minimálisra tudták csökkenteni.
A számlaadatok szerint egyik gazdasági társaságnak sem volt akkora mértékű belföldi termékbeszerzése, mint amekkorát adóbevallásaikban feltüntettek, így abban valótlan tartalmú adatokat szerepeltettek. Erre két okból volt szükség: egyrészt a minimális összegű befizetendő ÁFA miatt a társaságok később kerültek az adóhatóság látókörébe, másrészt a nettó áron beszerzett termékeket nagyjából ugyanezen az áron, vagy minimálisan növelt összegen tudták tovább értékesíteni a számlázási láncolatban őket követő cégeknek, azonban már „bruttósítva”.
A gyanúsítottak az általuk felhasznált gazdasági társaságokba sem képviselőként, sem tagként nem lettek bejegyezve, azonban a cégek tevékenységét a háttérből ők irányították. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az elkövetői kör a 2018. I. negyedév és a 2020. I. negyedév közötti időszakban elkövetett bűncselekményeivel, a valótlan tartalmú bevallások benyújtásával, illetve egyes bevallások be nem nyújtásával összesen 3.414.044.000 forint vagyoni hátrányt okozott.
A gyanúsításban szereplő bűncselekmény magas büntetési tételére és kiemelt tárgyi súlyára tekintettel megalapozottan lehet attól tartani, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén megszöknének, elrejtőznének.
Arra is megalapozottan lehet következtetni, hogy szabadlábon hagyásuk esetén a gyanúsítottak a büntetőeljárásban részt vevő személyek jogellenes befolyásolásával, tárgyi bizonyítási eszköz, elektronikus adat megsemmisítésével a bizonyítást veszélyeztetnék.
Mindkét gyanúsított vonatkozásában fennáll a bűnismétlés veszélye is, hiszen az elkövetést szervezetten hajtották végre több éven keresztül, és ezen bűncselekmények elkövetéséből éltek.
A fenti indokok alapján a bíróság szükségesnek és indokoltnak találta a gyanúsítottak letartóztatásának elrendelését.
Az ügyész és az elsőrendű gyanúsított tudomásul vették a bíróság végzését, az elsőrendű gyanúsított védője, a másodrendű gyanúsított és védője pedig szabadlábra helyezés végett fellebbezést jelentettek be ellene, így a bíróság határozata nem végleges
