A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indítványozta hét gyanúsított – öt férfi és két nő, köztük egy ügyvéd – letartóztatását, akik egy Bács-Kiskun megyei húsipari cég részére történő munkaerő-kölcsönzés során a munkabérek „feketén” történő kifizetéséhez fiktív számlákat állítottak ki és ezzel a hazai költségvetésnek több, mint 315 millió forint kárt okoztak.
A megalapozott gyanú szerint 2015. és 2019. között egy Bács-Kiskun megyei húsipari cég részére egy kiskunfélegyházi vállalkozás munkaerő-kölcsönzéssel biztosított munkavállalókat. A munkaerő-kölcsönző cég azonban a munkavállalóknak a munkabért „feketén” – adó- és járulékfizetés nélkül – akarta kifizetni. Ehhez valótlan tartalmú számlákat fogadott be, majd a beszámlázó cégek képviselői a fiktív számlák összegének átutalása után felvették a pénzt a bankszámláról és azt átadták a megrendelők részére. A kiskunfélegyházi cég ebből a pénzből fizette ki „feketén” a béreket. A fiktíven számlázó bűnszervezet tagjai ezzel a költségvetésnek több, mint 315 millió forint kárt okoztak.
Az adócsaló bűnszervezetre 2020. február 25-én csaptak le a NAV nyomozói, az akcióban a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség ügyészei és a TEK munkatársai is részt vettek. Az akciónapon 15 helyszínen hajtottak végre kutatást, több, mint 600 millió forint számlapénzt, értékes autókat és ingatlanokat is zároltak. A nyomozók a bűnszervezet tagjait gyanúsítottként hallgatták ki bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt, hét gyanúsítottat – öt férfit és két nőt – őrizetbe is vettek.
Az egyik őrizetbe vett férfit – egy szolnoki ügyvédet – ezen kívül jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettével és hamis tanúzásra felhívás bűntettével is gyanúsítják. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványozta az őrizetbe vett gyanúsítottak letartóztatását, ugyanis a terhükre rótt bűncselekmények súlyossága, büntetéssel fenyegetettsége miatt – öttől húsz évig terjedő szabadságvesztés – tartani kell attól, hogy szabadlábra kerülésük esetén a hatóságok elől megszöknének, elrejtőznének. Ezen kívül attól is tartani kell, hogy a gyanúsítottak bizonyítékok, elektronikus adatok, vagyonelkobzás alá eső dolgok elrejtésével, megsemmisítésével veszélyeztetnék a bizonyítást. Végül a bűncselekmények több éven át tartó, szervezett elkövetése miatt a bűnismétlés veszélye is a letartóztatás elrendelését indokolja.
A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírója 2020. február 27-én döntött a főügyészség indítványairól és öt férfi gyanúsított – köztük a szolnoki ügyvéd – esetében az ügyészség indokaival egyetértve elrendelte a letartóztatásukat. A két további gyanúsított esetében a nyomozási bíró letartóztatás helyett enyhébb kényszerintézkedésként bűnügyi felügyeletet rendelt el. A főügyészség az enyhébb kényszerintézkedések ellen fellebbezést jelentett be a letartóztatás elrendelése érdekében.
ugyeszseg.hu
