Háború vagy béke, brüsszeli járszalag vagy a magyar szabadság között kell dönteni a június 9-i európai választáson – jelentette ki a miniszterelnök pénteken, az 1848/49-as forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából rendezett állami díszünnepségen a Múzeumkertben.
A kormányfő ünnepi beszédében azt mondta: Petőfiék óta minden magyar nemzedék és minden magyar fiatal számára eljön az idő, amikor dönteni kell.
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból. A kormányfő kiemelte: “mi itt, Budapesten ismerjük a háborút. Halottak százezrei, hadirokkantak, özvegyek árvák, lerombolt hidak, bombatölcsérek százai, földönfutóvá tett emberek tízezrei; egy emberöltő és egy nemzedék élete ment rá az utolsó háborúra” – fogalmazott.
“Brüsszel be akar préselni bennünket egy háborúba, de Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök március 15-ei, több tízezer ember előtt mondott ünnepi beszédében.
A kormányfő kiemelte: Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat, éppúgy, mint Petőfiék idejében. Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, amire “nem áll rá a magyarok keze”, ami a “magyar szellem számára kárhozatos”, ami “idegen a magyar élettől” – mondta.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott állami díszünnepségen a Múzeumkertben.
Úgy fogalmazott: “be akarnak bennünket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni, és át akarják nevelni a gyerekeinket, de mi nem megyünk háborúba, nem engedjük be a migránsokat, és nem adjuk oda a gyerekeinket sem”.
Ez olyan egyszerű, mint az egyszeregy, és olyan világos, mint a Nap, mert Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad – mondta Orbán Viktor.
“El kell foglalnunk Brüsszelt”
Ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt – közölte Orbán Viktor. A kormányfő felidézte: Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra, de az elmúlt ötszáz évben minden birodalom belátta előbb vagy utóbb, hogy elnyomással, zsarolással, erőszakkal, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal nem megy velünk semmire.
“Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma és elvásott a vörös csillag is” – fogalmazott, hozzátéve: mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül Góliát.
Emlékeztetett azonban arra is, hogy a kiegyezéssel megmutattuk: ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár.
Értékelése szerint egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt. 1848-ban megálltunk Schwechatnál, most nem tesszük, most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban – közölte.
Egy férfi nemzeti színű zászlóval az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulóján az Astoriánál.
” A baloldal követ tör, mi katedrálist építünk”
Az európai és a magyar baloldal követ tör, mi katedrálist építünk; a Brüsszeli járszalag vagy magyar szabadság között kell döntenünk a június 9-i európai választáson – jelentette ki a miniszterelnök.
“El kell dönteni a magyar igazság ösvényén indulsz el, vagy a Soros-birodalom sugárútja felé kanyarodsz, követ törsz, vagy katedrálist építesz. Brüsszeli járszalag, vagy magyar szabadság, háború vagy béke. Június 9-én itt az európai választás. Nem bújhatsz el, döntened kell, kiállsz a hazádért, vagy inkább idegenek kenyerét eszed?” – fogalmazott.
Az európai, benne a magyar baloldal ma követ tör. Ez az ő életük, múltól és jövőtől megfosztott, önmagáért való robot. Mi katedrálist építünk. Ez a mi életünk – mondta.
Negyven nemzedék építőköveiből emelkedik a “Magyarország katedrális” – mondta. Szent István megalapította, Mátyás király naggyá tette, a labancok lerombolták, a reformkor újjáépítette, Kossuth és Széchenyi, Petőfi és Jókai, Deák és Batthyány, Klapka és Görgei harcoltak érte – sorolta.
