Krisztus feltámadásának valóságából akkor látszik valami ebben a világban, ha a keresztények életében látszik – mondta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnap Budapesten, a Hold utcai református templomban.
A korábban emberi erőforrások minisztereként ismertté vált református püspök igehirdetésében arról beszélt: a hit kockázatos dolog, de nem azért, mert az emberek leszólják, hanem mert következményei vannak.
A hit következménye, hogy “másként kell élni”, és ez talán rossz hír azoknak, akik úgy gondolják, hogy alapvetően rendben van az életük. De ez a jó hír is, mert a feltámadás fényében nemcsak másként kell, de másként lehet és szabad is élni – hangsúlyozta a református püspök.
Mint mondta, húsvét örömhíre, hogy a “halál közepette ott van bennünk az élet”.
Hozzátette, hogy a halál jelenlétét a világban könnyebb elképzelni, mint a feltámadásét. A halál naponta “szembejön velünk, körülvesz minket”. Látjuk az ukrajnai faluban készült fényképen, a néhány hónapos, halott csecsemő szürke arcán, a szeretett ember betegágyánál ülve, félve, hogy nincs tovább vagy a temetőben járva, ahol majdnem minden a halálról szól. De a halálban benne vannak a tönkrement szeretetkapcsolataink is, az elvesztett barátok, a kihűlt kapcsolatok – tette hozzá Balog Zoltán.
Hangsúlyozta: húsvét meghívása, hogy “mielőtt eljutunk a csendes, fölszabadult húsvéti örömig, (…) temessük el Krisztus halálába” mindazt, ami elveszett, ami a “halál útján visz”, mert ebből a halálból lesz az élet győzelme.
Fabiny Tamás: Jézus az idő fölött áll
Az evilági királyok hatalma véget ér, eltűnhetnek a templomok is a Föld színéről, de Jézus az idő fölött áll – mondta a budavári evangélikus templomban tartott húsvéti istentiszteleten Fabiny Tamás vasárnap.
A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke úgy fogalmazott, Jézus a kereszten, önként vállalt, önfeláldozó szenvedésben lett király, és örökké az marad. Különbözött a földi uralkodóktól abban is, hogy nem a kiváltságosokat jutalmazta, feltámadottként sem őket kereste, hanem a megvetetteket, a periférián élőket – tette hozzá.
A városon kívül állt a Golgota is, de Jézus életében sem csak Jeruzsálemben fordult meg, zarándokként járta a peremvidékeket Galileától Samárián át Júdeáig, de nem hódítóként, nem a hatalom szeretetével, hanem a szeretet hatalmával – hangsúlyozta. Fabiny Tamás szerint a híveknek, Isten mai zarándokainak sem a földi Jeruzsálem az igaz cél, hanem a mennyei. Ha valaki meghal, abban kell bízni, hogy már úton van, ott állhat majd a város küszöbén és bevezetheti oda a feltámadott Jézus – szögezte le.
Jézus feltámadása a remény, amely elűz minden félelmet, ő a fundamentum, amelyre az Úr az egyházát építette, a sarokkő. Miként a reformátor Luther Márton számára oly sokat jelentő 118. zsoltár is fogalmaz: “az Úrtól lett ez csodálatos a mi szemünkben” – hangsúlyozta az elnök-püspök.
Azóta is hányan és hányan élhették át e sorok vigasztalását és hirdethetik ma is, hogy Isten gyülekezete olyan közösség, amelynek tagja osztoznak örömökben és terhekben, tanúskodnak arról, hogy a krisztusi szeretet örökké tart – fogalmazott Fabinyi Tamás.
Erdő Péter: Krisztus köszöntése Isten szeretetének mindent átfogó rendje
A feltámadt Krisztus “Békesség veletek!” szavakkal köszöntötte tanítványait, ez a béke Isten szeretetének mindent átfogó rendje – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén.
“A feltámadás fényében már nincs feloldhatatlan ellentét, nincs jóvátehetetlen bűn, nincs felesleges, jelentéktelen ember, közösség, nép vagy család” – jelentette ki a bíboros.
Erdő Péter felhívta a híveket arra, hogy a mai húsvéton legyenek társai a feltámadás hitében ujjongva örülő tanítványoknak és kezdjenek el egy új életet, “azt az életet, amit ők akkor elkezdtek, amely az egyház élete, és amely a Jézussal való találkozás”.
Erdő Péter a fiatal Szent Jánosról szólva elmondta, ő már az üres sír láttán hinni kezdett a feltámadásban. “Úgy látszik, a hit nemcsak a személyes találkozás meggyőző ereje által alakulhat ki az emberben, hanem Isten kegyelmi ajándéka” – tette hozzá.
A bíboros kiemelte, nem volt elterjedt várakozás Krisztus kortársai között, hogy a Messiásnak fel kell támadnia. Minden evangélium egybehangzóan szól arról, hogy előbb volt a tény és azután a megértés, és az Ószövetség jövendölései így teljesülnek be igazán.
Az üres sír kétségeket és félelmeket támasztott az azt szemlélőkben. Kellett hozzá a feltámadott megjelenése, hogy teljes legyen a kép, hogy a feltámadás hite mindannyiukban megszólaljon – mondta Erdő Péter.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a keresztény világ húsvét vasárnapján Jézus feltámadását ünnepli, e napon világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak.
Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.
