Magyarország több tiszteletet érdemel – így reagált a finn és svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos vitára a Fidesz-frakció az MTI-hez szerdán elküldött közleményében.
A kormánypártok elkötelezettek a NATO fenntartásában, bővítésében, megerősítésében. Ugyanakkor most azok az országok kérnek Magyarországtól segítséget a csatlakozáshoz, amelyek az elmúlt években “számtalan alkalommal sértegették és igaztalanul vádolták a hazánkat”. Magyarország több tiszteletet érdemel! – írták.
“A finn és svéd NATO-csatlakozáshoz meg fogjuk adni a támogatásunkat, de ezt meg kell előznie a vitarendezésnek, éppen ennek érdekében látogat parlamenti delegáció jövő héten a két országba”
– áll a Fidesz-frakció közleményében.
A svéd és finn NATO-csatlakozásról szólt parlament szerdai ülése, íme a lényeg
Kormány: támogatjuk a finn és a svéd NATO-csatlakozást
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára zárszavában azt emelte ki: a kormányzat támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, ahogy azt is, hogy delegációt küldjenek a két fővárosba a nyitott kérdések tisztázásra az elkövetkező napokban.
Kiemelte: a bővítéssel elfogadjuk, hogy ha a két új tagállamot megtámadják, magyar katonákat küldünk a védelmükre. Mint mondta, minden ország szuverén módon dönt a csatlakozás támogatásának kérdésében, akármilyen nemzetközi nyomás van rajtunk, az Országgyűlés felelőssége a döntés.
A támogatás szempontjairól szólva hangsúlyozta: a bővítés Magyarország biztonságát erősíti, ám ha azt nézzük, egyéb területeken hogyan viszonyulnak ezek az államok Magyarországhoz, az utóbbi években “elég súlyos kérdések merülnek fel”; volt ezek között tartalmi és hangnembeli probléma is.
A nemzet becsületéről van szó, amikor ezekről az ügyekről beszélünk, ezért nem lehet csak úgy átlépni rajtuk – mondta a delegációkról az államtitkár, hangsúlyozva, “nem szégyen az eljárás, hanem ez a minimum”. Sztáray Péter kiemelte: a kormány nem avatkozik más államok belügyeibe, és ezt várja el más országoktól is, különösen, ha a szövetségesünkké akar válni.
Soha ennyire komolyan nem vettük a NATO-tagságunkat, mint az elmúlt tíz évben, különösen, mint az elmúlt öt évben, amikor belekezdtünk a hadsereg teljes modernizációjába – mondta, kiemelve: a keleti nyitás közben nem csökkentek Magyarország nyugati kapcsolatai.
Az államtitkár szerint az ellenzéki oldalról megkérdőjelezhető megjegyzések hangzottak el, jobbról túlzottan, balról pedig túlságosan atlantistának minősítették a kormányzatot. Ezek alapján “az a meggyőződés erősödik meg bennem, hogy a kormány jó irányba halad” – jegyezte meg Sztáray Péter.
Balla Mihály (Fidesz) arról beszélt, hogy Magyarország kilenc évet várt a csatlakozásra. A két skandináv állam szoros védelmi együttműködés alakított ki az elmúlt években a NATO-val és az orosz-ukrán háború kitörése után a teljes jogú tagságot kérte – idézte fel, hozzátéve: a NATO ezt elfogadta, de valamennyi állam ratifikációja szükséges, ennek jegyében került a javaslat a magyar parlament elé.
Kiemelte: a magyar kormány támogatása egyértelmű, a frakciószövetség képviselőinek álláspontja azonban nem az, számos kérdés fogalmazódott meg. Példaként hozta, hogy célszerű-e háborús időszakban bővíteni a szövetséget, meghosszabbítva határát Oroszországgal. Felvetődött a két ország Magyarország szembeni kritikus támadása is – mutatott rá.
Hogyan vár el egy ország támogatást, ha vezető politikusai folyamatosan és következetesen hazugságokat terjesztett Magyarországról
– közölte. (Azt nem részletezte, miféle hazugságokról van szó.)
Jogos elvárás, hogy a felmerülő kérdéseket tisztázzák, fontos, hogy a parlamenti delegáció találkozzon a két ország parlamenti képviselőivel – hangsúlyozta.
Képviselőtársa, Tilki Attila azt mondta: furcsa érzés, amikor ellenzéki képviselők megmondják, mit tehetnek és mit mondhatnak. Szerinte fordítva ülnek a lovon, ez a téma komolyabb annál, hogy elviccelődjenek. Jelezte, választókerülete Ukrajna mellett van, érzékelik, mit is jelent a háború. A kormánypárti politikus nem látott számon kérni valót abban, hogy most került a parlament elé a javaslat.
Felmerül a kérdés, hogy miért nem beszél az unió többet a békéről, miért csak a pápától és Magyarországtól hallják, hogy a megoldás a béke, és ennek a háborúnak nem lehet nyertese.
Utalva a svédországi Korán-égetésre, azt mondta, a véleménynyilvánítás szabadságába nem fér bele, hogy bármely vallás jelképét elégessék.
A szintén fideszes Kósa Lajos szóvá tette, hogy mérsékelt érdeklődés mellett tárgyalják a javaslatot.
Szerinte, ha komolyan vennék a vitában ellenzéki részről elhangzottakat “összeakasztanák a bajszukat” számos svéd és finn politikussal.
Fazekas Sándor (Fidesz) szerint ő soha nem mondott mást, minthogy támogatja Finnország és Svédország felvételét a NATO-ba. Ugyanakkor a magyar érdek az, hogy alaposan megtárgyaljanak és tisztázzanak minden vitás pontot ezekkel az országokkal és a parlament falai között is.
Magyarország érdeke, hogy egy katonai szövetség erősödjön. Még akkor is, ha geopolitikai szempontokat is figyelembe kell venni – mondta, példaként említve, hogy a NATO-nak Finnország csatlakozásával 1300 kilométernyi közös határa lesz Oroszországgal, ráadásul északi, a magyar katonák számára ismeretlen terepen és viszonyok között.
Magyarországnak ki kell kérnie magának, ha “svéd politikusok a magyar családpolitikát elfogadhatatlan hangnemben bírálják” – mondta, megjegyezve, a kritika azért is érthetetlen, mert a skandináv országokban nagyon komoly családtámogatási rendszer van.
Vadai Ágnes (DK) szerint Finnország és Svédország mindenképp tagja lesz a NATO-nak, és akkor majd a kormánypártok tagjainak szembe kell néznie velük és az összes többi szövetségessel. A svéd és finn politikusok nem a magyar emberekről beszéltek, hanem csak a kormányról, amikor kritizálták azt – tette hozzá.
A kormány hibája – folytatta, hogy a NATO-ban és az EU-ban is “szégyenpadra kerültünk” és hogy leépült a V4-es együttműködés. Ha pedig a kormánynak vitája van Finnországgal és Svédországgal, akkor lenne rá mód beszélgetni erről – tette hozzá.
Miért viselkednek így a NATO-val, azzal a szövetséggel, amelyik Magyarország biztonságát garantálja? Miért támadják a NATO-t és miért hangolják a lakosságot szisztematikusan a NATO-ellen azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát? – tette fel a kérdést.
Nacsa Lőrinc (KDNP) Vadai Ágnes felszólalására reagálva kikérte magának, hogy bármit mondtak, tettek volna a NATO ellen. “Mi a NATO büszke tagjai vagyunk, a NATO-ban képzeljük el Magyarország jövőjét”, ezért vesznek részt magyar katonák NATO-missziókban. Nacsa Lőrinc szerint Vadai Ágnes őket gyalázza, amikor azt állítja, hogy a kormány NATO-ellenes narratívát alkalmaz.
Ha Magyarországnak nem nemzeti-keresztény kormánya lenne, amely fontosnak tartja a magyar haderő fejlesztését és megbecsült tagja a NATO-nak, akkor Vadai Ágnes, a DK árnyékkormányának honvédelmi minisztere, volt államtitkár lenne a tárcavezető, aki a Gyurcsány-kormány idején 17 ezer emberrel leépítette a magyar honvédség állományát és fillérekért eladta hadi eszközeit.
MSZP: szégyenteljes a kormány időhúzása
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szégyenteljesnek nevezte a kormánypártok időhúzását Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ügyében. A két ország NATO-csatlakozásáról szóló javaslat 2022 júliusa óta a parlament asztalán hever, bárki olvashatta, csak vitatkozni és dönteni nem lehetett róla – mondta.
Az MSZP hetente javasolta, hogy vegyék napirendre, de a kormánypártok megakadályozták, hogy plenáris ülésére kerüljön, mindeközben a kormánypártok részéről “kínos és buta magyarázkodás zajlott” az ügyben – hangzott el.
Ez a magatartás békeidőben is szégyenteljes lenne, de jelenleg Oroszország “véres, mocskos, törvénytelen, emberiség elleni bűncselekményt” követ el, tízmilliós nagyságrendben menekültek Ukrajna állampolgárai, százezres nagyságrendben haltak meg katonák, köztük tizenéves, kiképzés nélküli fiatalok és legalább nyolcezer civil áldozata van a háborúnak.
Finnországnak 1300 kilométeres határa van Oroszországgal, a finn nép az életét félti, a magyar kormány pedig “szórakozik velük”. Svédország pedig, akinek komoly hadserege van, katonai függetlenségét adná fel, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és erősítse azt. Harangozó Tamás kiemelte: a két ország csatlakozása a NATO számára fontos, előnyös és Magyarországnak is érdeke. Az ellenzéki politikus azt kérte, hogy már jövő kedden szavazzon a Ház a két előterjesztésről.
Jobbik: az Orbán-kormány külpolitikája sérti a nemzeti érdeket
Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: Európa és a NATO jelenti a biztonságunkat ezért a Jobbik frakciója támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.
Oroszország agressziója Ukrajnával szemben megváltoztatta a világ globális biztonságpolitikai berendezkedését. 1945 óta nem volt ugyanis példa arra, hogy mindenfajta nemzetközi szerződés sutba vágásával egy ország lerohanja a szomszédját tankokkal, a civil lakossággal szemben háborús bűnöket kövessen el.
Ebben a helyzetben Magyarország érdeke, hogy szilárdan és egyértelműen kiálljon az európai kultúrkör értékei mellett.
Az ellenzéki politikus szerint az a külpolitika, amit a kormány a háború kitörése óta folytat, komoly mértékben sérti a magyar nemzeti érdeket és a nemzeti érdek érdekérvényesítő képességét.
A kormány azt ígérte, hogy a nyári szünet után az Országgyűlés ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, de kiderült, hogy hazudtak.
“Nemzeti szégyen”, ami miatt “innen is megkövetem a svédeket és finneket” az a cinikus módszer, amellyel húzták-halasztották a kormánypártok a vita napirendre tűzését – értékelt Brenner Koloman.
Mi Hazánk: nem akarunk világháborút!
Novák Előd (Mi Hazánk) úgy fogalmazott: a béke, a semlegesség, a függetlenség a legfontosabb értékek közé kellene tartozzon. Közölte: a Mi Hazánk egyedüli pártként azért szorgalmazza a NATO bővítésének magyar vétóját, mert a világháború felé tett újabb lépésként, “provokációként” tekintenek rá, míg a semleges zóna Novák Előd szerint nemzetközi érdek.
Pártjuknak nincs baja Finnországgal és Svédországgal, de Európa békéje és a törékeny egyensúly akkor biztosított, ha Oroszország és a NATO nem, vagy csak alig határos egymással – jelezte.
A Mi Hazánk szabad és semleges Magyarországot követel, idegen haderőknek nincs helyük az országban – jelentette ki. Itt az ideje, hogy a NATO-bővítés vétójával Magyarország végre fellépjen a háború kiszélesítése ellen – fogalmazott Novák Előd.
Párbeszéd: hazafias kötelesség a bővítés ratifikációja
Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta: abban egyetért a fideszes Németh Zsolttal, hogy a ratifikáció nem kegy hanem kötelezettség, azonban nem érti, hogy mért tartott hét hónapig a vitát az Országgyűlés elé hozni.
Harminc NATO tagországból huszonnyolc már szeptember végéig ratifikálta a csatlakozást, és már megint Magyarország van “szégyenpadon”, amely megint cserbenhagyta nyugati szövetségeseit, amely megint “szórakozik”, amely megint “zsarol”, amely megint “hazudozik” – vélekedett. Hozzátette: szégyennek tartja Törökországgal “egy padon ülni” ebben a kérdésben. Egy védelmi szervezet bővítése hogyan eszkalál egy konfliktust? – tette fel a kérdést. Azt mondta: nem kegy, hanem hazafias kötelesség ratifikálni a bővítést.
A Párbeszéd frakciója maximálisan támogatja a NATO-bővítést, Finnország és Svédország csatlakozásának ratifikációját, mert meggyőződésük szerint ez szolgálja Magyarország biztonságát is – jelezte Szabó Tímea.
