Az energiaárak növekedése miatt a háztartások jelentős része vált szilárd tüzelőanyagra, de ennek számos hátulütője van. Az egyik legégetőb probléma a levegőszennyezés fokozódása lehet, tekintve, hogy az utóbbi években is rendszeresen előfordultak olyan időszakok, amikor az egészségügyi határértéket jóval meghaladta a levegő szálló por és egyéb szennyezőanyag tartalma.A cseheknél már láthatóak a levegőszennyezés súlyosbodását bizonyító füstfelhők, vajon a magyar háztartásokban is ez a tendencia lesz megfigyelhető? Az országon belül hol várható komolyabb levegőszennyezés? Ezekre a kérdésekre kértünk választ a Levegő Munkacsoporttól.
A sajtóban keringő információk alapján, illetve a kormányfő bejelentése nyomán (megnövekedett tűzifa- és szénfelvásárlás, és a vegyes tüzelésű kazánok, kandallók megnövekedett vásárlása) a megemelkedő energiaárak miatt feltételezhető, hogy jelentősen nő majd a szilárd tüzelés aránya, ebből kifolyólag pedig több egészségre káros légszennyező anyag kerül a levegőbe (szállópor, nitrogén-oxidok)
– vázolta a helyzetet a Debreceni Napnak Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője.
Fotó: aqicn.org
Mint fogalmazott, ezt konkrét számokkal nem tudjuk jelenleg megbecsülni, mert sok ismeretlen tényezőtől függ: mennyire lesz hideg a tél, mekkora lesz a fűtési igény stb. Egyéb időjárási körülmények is befolyásolják a levegőminőséget, például a hosszan tartó szélcsendes időszakok súlyosbítják a helyzetet, ha viszont szelesebb időjárás várható, akkor gyorsabbam ki tud tisztulni a levegő, ami javít levegőminőségen.
Ezerszer szennyezőbbek, mégis égetjük őket
A Levegő Munkacsoport különösen tart attól, hogy olyan anyagokat is sokkal nagyobb mennyiségben égetnek majd, amelyeket háztartási tüzelőberendezésben tilos égetni: műanyaghulladékok, textilek, csomagolás, pelenkák, gumiabroncs, ablakkeret, ragasztott/kezelt fa, – mert égésük során az egészségre rendkívül káros, rákkeltő anyagok keletkeznek. Ennek katasztrofális hatása lehet a levegőminőségre, hiszen ilyenkor még a tűzifából származónál is sok ezerszer mérgezőbb anyagok jutnak a levegőbe.
A szakember megjegyzi, az előző években is több mint 12 ezren veszítették életüket idő előtt a légszennyezettségnek köszönhetően, és ez a szám emelkedhet, ha sokan a kevésbé szennyező fűtési módszerekről visszaállnak a szilárd tüzelésre. Hatalmas az ismerethiány a helyes tüzeléssel kapcsolatban, és félő, hogy a jelenlegi vásárlási lázat követően sok olyan háztartásokban is szilárd tüzelésbe kezdenek, ahol nincs ebben tapasztalatuk.
Sokan nem tudják például, hogy a tűzifát legalább egy, de inkább két évig szárítani kell, és megfelelő módon tárolni ahhoz, hogy minél hatékonyabban, és minél kevésbé szennyező módon lehessen azt felhasználni. Sokan azt sem tudják, hogy hulladékkal (ide tartozik pl. a ragasztott bútorlap is) tilos fűteni. De az ismerethiányon túl egy esetleges tűzifahiány, és természetesen – a válság miatt várhatóan súlyosbodó – energiaszegénység is arra kényszeríthet családokat, hogy illegális anyagok égetésével tartsák melegen otthonukat.
https://debreceninap.hu/helyi/2022/08/11/szepen-sorakoznak-a-kitermelt-idos-tolgyek-a-nagyerdo-szelen/
A magzatot is károsíthatja a levegőszennyezés
Egyúj nemzetközi kutatás megállapította, hogy az illegális háztartási hulladékégetés akár több százszor komolyabb egészségkárosító kockázatot jelent a települések lakói számára Kelet- és Közép-Európában annál, mint amit eddig feltételeztünk – magyarázta portálunknak Szegő Judit. Hozzátette, a lakossági hulladékégetés illegális, de ennél is nagyobb baj, hogy ennek során az egészségre legártalmasabb égéstermékek közé tartozó, ún. policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) brutális mennyiségben kerülnek a levegőbe, amelyek még a születendő gyermekek egészségét is életre szólóan károsíthatják.
A Levegő Munkacsoport már tavalyelőtt hírt adott az MTA-Pannon Egyetem Levegőkémiai Kutatócsoportja tanulmányáról, amely kimutatta a háztartási hulladékégetés során rendkívül nagy mennyiségű mérgező, rákkeltő anyag jut a levegőbe. Bár a tűzifa elégetése is jelentősen szennyezi a levegőt, bizonyos műanyag hulladékok elégetésekor ennél 100-700-szor több és akár ezerszer mérgezőbb PAH kerül a levegőbe.
Hasonló okból a fajellegű hulladékok (papír, forgácslemez, farostlemez, bútorok) égetése is kerülendő, hiszen az általuk kibocsátott légszennyező anyagok is mintegy harmincszor rákkeltőbbek annál, mint amikor száraz tűzifát égetnek. Az is félő, hogy a szilárd tüzelés iránti hirtelen érdeklődés miatt olyan régi, elavult, nem karbantartott kályhákat, kéményeket fognak beüzemelni, amelyek az extra légszennyezés mellett könnyen tragédiához is vezethetnek (pl. szén-monoxid mérgezés).
Melyek lesznek a kritikus helyek?
A nagy népsűrűség miatt Budapesten és az azt körülvevő agglomerációban, domborzati adottságok miatt pedig Miskolcon és a Sajó-völgyében, Pécs környékén várható romlás. Emellett nagy a kockázat minden olyan településen, amelyre energiaszegénység jellemző. Különösen nagy a kockázat azokon a településeken, ahol sok hátrányos helyzetű honfitársunk él.
A hulladékégetés területén várhatóan mindenhol egyformán növekszik majd az egészségre különösen ártalmas szennyezőanyagok levegőbe jutása, hiszen egy kutatás már korábban bizonyította, hogy a légszennyezésünk öt százaléka hulladék elégetéséből származik akár városban lakik az ember, akár kisebb településen.
https://debreceninap.hu/helyi/2022/01/26/egeszsegtelennek-minositettek-debrecen-levegojet/
A levegőminőség télen nagyban függ a meteorológiai helyzettől. Az elmúlt fűtési szezonban a különösen szeles időjárás és az enyhe tél miatt viszonylag jók voltak a légszennyezettségi mutatók. Felületes szemlélő félre is érthette a helyzetet, így volt, aki javulásról számolt be a levegőminőség tekintetében, ám nem tudhatjuk, hogy az idei tél milyen időjárást hoz.
A légszennyezéssel leginkább érintett régiók a 2020, 2021-es időszakban is azok a területek voltak, amelyek szennyezettsége miatt az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, mely eredményeként tavaly el is ítélték hazánkat.
Ilyen Budapest és környéke, Baranya megye Pécs környéke és Miskolc, valamint a Sajó völgye. E területeken várható, hogy az új helyzet ismét rohamos romlást eredményez majd
– tájékoztatott a Levegő Munkacsoport munkatársa.
A témában már tavaly, de idén is többezer önkormányzatnak küldött a Levegő Munkacsoport levelet, melyben javaslatokat fogalmazott meg a levegőminőség javítására vonatkozóan.
