Tíz éve létezik a jogi lehetőség, de most először él normakontrollal a kormány javaslatára az Országgyűlés. Ma a büntetőeljárási törvény módosításának normakontrollját kérte a Ház.
A képviselők 133 igen szavazattal, 12 nem ellenében és 34 tartózkodás mellett fogadták el kedden az alkotmánybírósági beadványt. Így a jogszabályt az Országgyűlés elnöke az Alkotmánybíróságnak küldi meg.
A beadványban azt kérik: az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, megfelel-e az alaptörvénynek, hogy az ügyészségen kívül más személynek is lehet joga a vádkikényszerítésre, azaz, hogy ez összhangban van-e az alaptörvényben rögzített ügyészségi vádmonopólium elvével.
A jogszabály egyike azoknak, amelyeket az úgynevezett kondicionalitási eljárásban, az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében terjesztett a parlament elé a kabinet azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszer alapján.
A törvényjavaslatot még júliusban nyújtotta be a kormány az Országgyűlés elé, ám múlt csütörtökön az Európai Bizottság kezdeményezésére egy módosítás által szinte új változatban került a törvényalkotási bizottság elé.
E szerint a jövőben egyes korrupciós ügyekben már nem csak az érintettek élhetnek a vádkikényszerítés eszközével. Bárki a bíróságon kérhet felülvizsgálatot, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja egy büntetőeljárás lefolytatását. A nyomozási bíró pedig felhatalmazást kap a büntetőeljárás megkezdésének vagy folytatásának elrendelésére.
A hvg.hu írt elsőnek arról, hogy a kormány maga javasolta az Országgyűlésnek, hogy a hétfői ülésnapon elfogadott egyik “EU-békítő”, vagyis az Európai Bizottsággal való megegyezést és így az uniós pénzek Magyarországnak folyósítását célzó saját – hétfőn el is fogadott – törvényjavaslatának Alaptörvénnyel való összehangját vizsgálja meg a taláros testület.
A hvg.hu szerint azért, mert így egyezett meg a kormány az Európai Bizottsággal: Brüsszelben ragaszkodtak hozzá, hogy nyújtsák be és fogadják el a törvényt a „vádkikényszerítésről”, de azt is elfogadták, hogy a kormánynak vannak jogi aggályai és emiatt az Alkotmánybírósághoz fordul.
A hvg.hu információi szerint a kormány aggályai főleg a hatóság által „ejtett” ügyek későbbi, széles körű nyilvánosságához kapcsolódnak.
