Jó pártkatona módjára ismét felmondta a leckét a DTV-ben Pósán László debreceni fideszes országgyűlési képviselő.
A politikus Facebook-oldalán osztott meg egy részletet az adásból, ahol újra elmondja, a “baloldal” (mindenki aki, bármiben más vélemény mer megfogalmazni, mint Orbán) miatt nem jönnek az uniós pénzek. (Igazából csordogál valamennyi, de ugye az eszetlen pénzszórás miatt ez édeskevés.)
Így vezeti fel a videót:
A baloldal nemzetellenes brüsszeli ténykedése Debrecenben is komoly károkat és hátrányokat okoz. Többek között azért késnek olyan beruházások, mint például iskolai, óvodai korszerűsítések, út- és járdafelújítások, mert ilyen baloldali politikusok, mint a Momentum politikusai, dolgoznak Brüsszelben a magyar emberek érdekei ellen.
Pósán – aki azt mondja, Magyarország “befizetője” a EU-nak, de azt nem teszi hozzá, hogy jóval több pénzt hív le, mint amennyit befizet – bizonyos akciókat emleget – talán a vérszegény ellenzéki megmozdulásokra gondol? Vagy a civil (tudjuk, szerinte “sorosista’) megmozdulások résztvevői is “baloldaliak”?
Másrészt, ha ennyire töketlen a kormányunk, hogy a kicsit sem kompetens magyar ellenzék is gáncsolni tudja őket, nem kellene elgondolkodniuk saját alkalmasságukon?
Érdemes átfutni a kommenteket is Pósán posztja alatt:
Azért a milliárdokba kerülő “nemzeti konzultációkat” mindig lelkesen reklámozza:
Valóban az ellenzék miatt nem jönnek a pénzek?
Magyarországra azért érkezik az elvileg nekünk járó uniós pénzeknek csak a töredéke, mert nem teljesítjük az ehhez szükséges jogállamisági követelményeket.
Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos január végi felszólalásában elmondta: Magyarország 2023 májusában az igazságügyi reformokkal kapcsolatos új törvényt fogadott el, és az Európai Bizottság decemberben úgy döntött, hogy az általa kiszabott feltételek érvényesültek az új jogszabály révén.
Mint mondta, a magyarországi igazságügyi függetlenség területén több kiemelt eredményt tapasztalt a testület: ezek közé tartozik, hogy a Kúria elnöke és elnökhelyettesi kinevezése terén változott a szabályozás, és a bíróságok igazgatása terén is. “Ez az igazságügyi rendszerre vonatkozó tervezet keretében került szabályozásra, és költségvetési autonómiát is kaptak az intézmények, továbbá a Kúria új működési szabályzata átláthatóbbá tette a működését, illetve mentesítette a politikai befolyásolhatóságtól” – sorolta Reynders.
Hozzátette, hogy az Európai Bizottság az uniós alapjogi charta kapcsán a magyar gyermekvédelmi, illetve menekültügyi törvényt is kifogásolta, és ezért fagyasztotta be a forrásokat egészen addig, míg ezek a jogszabályok meg nem felelnek az uniós jognak. Rámutatott, hogy a jogi határidő a közös rendelkezésekről szóló hat rendeletben 2023. december közepe volt, ezért a bizottság köteles volt határozatot hozni, mivel Magyarország megtette a kért intézkedéseket. Nem lehetett negatív döntést hozni, máskülönben az uniós bíróság előtt megtámadhatta volna a határozatot Magyarország – tette hozzá.
Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos emlékeztetett arra, hogy a jogállamisági feltételrendszer keretében, 2022 decemberében a tagállami kormányokat tömörítő Tanács 6,3 milliárd euró felfüggesztéséről döntött, mivel Magyarország csak részleges korrekciós intézkedéseket hozott a korrupció orvoslása érdekében. “Ezen a téren Magyarország még mindig nem vezetett be olyan intézkedéseket, amelyek kijavítanák a problémákat” – vélte.
