Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere 2024. február 7-én a város legnagyobb és legjelentősebb cégeinek, vállalkozóinak ismertette az idei év költségvetését először. Az eseménynek a Városháza díszterme adott otthont.
A polgármester ismertette a nettó bevételt és kiadást, amely 85 milliárd 500 millió forint, majd elmondta sem hiány, sem pedig adósság nem keletkezik majd. Az említett összeg 63%-át a működési kiadások, 37%-át pedig a fejlesztési kiadások adják ennek az összegnek.
Prezentációjában megmutatta a működési kiadások összetételét, majd elmondta, az uniós forrásokkal nem tudnak számolni, így arról, hogy pontosan milyen fejlesztések mehetnek majd végbe a városban, nem tud tájékoztatást adni. A 2021 és 2027-es ciklus tervezett beruházásait, amelyekre az EU 26 milliárd forintot biztosít azonban ismertette – írta meg a szeged.hu.
Az adóbevételek kapcsán kiemelte, a szegediek továbbra sem kell, hogy helyi adót fizessenek, és a vállalkozóknak sem lesz adóemelés 2024-ben. A szolidaritási adóról elmondta, öt év alatt 73 millióról 4 milliárd 371 millió forintra emelte azt a kormány, vagyis ennyit be kell fizetnie a központi költségvetésébe Szegednek.
A működési kiadások kapcsán továbbá kiemelte, hogy Szeged számára a közösségi közlekedés finanszírozása a legnagyobb kihívás. A legfontosabb célja viszont a városnak – mivel az ország megélhetési válsággal küzd -, hogy az itt élő rászorulóknak, minél több jusson a szociális támogatásból.
Az állami támogatások alakulása kapcsán elmondta, hogy idén több mint 100 milliárd forinttal csökken az önkormányzatok állami támogatása az egész országban. Szeged nettó állami támogatása 400 millió forinttal kevesebb. Emellett a kormány elveszi a már említett 4 milliárd 300 millió forintnyi szolidaritási adót is.
Az önkormányzat finanszírozta beruházásoknál ismertette, hogy útrekonstrukcióra 3 milliárd forint, városrészi fejlesztésekre 1 milliárd forint van elkülönítve.
Zárásképp a BYD-ról beszélt.
Elmondta, hogy a 300 hektárnyi terület nagyon tetszett a beruházóknak, ugyanis véleményük szerint úgy lehet óriási ipari termelést megvalósítani, hogy ha a várost igazából nem érinti a gyár működése. Ebből a szempontból ideális helyszín a Szeged Ipari Park. Emellett az egyetem és a szakképző intézmények szerepe is nagyon fontos volt a BYD-nak. Hamarosan meg is kezdődnek azok a képzések ezekben az oktatási intézményekben, amelyek BYD-specifikusak. Mint mondta a BYD célja az, hogy magyarok dolgozzanak a gyárban.
És beszélt arról is, hogy a Szeged Ipari Park területe kinek a tulajdonában van. Tudadta, hogy egy része a Pick-gyárterülete, a másik része szántóföld, egy-két hektáros, néhány ezer négyzetméteres parcellákból áll. A terület földhaszonbérletbe van adva, nem szegedi gazdák művelik életvitelszerűen. Ezért ezeket a területeket ki kell sajátítani. Az új szabályok szerint Szegednek azonban joga van a kisajátításhoz, a megyei kormányhivatal állapítja meg a földek árát, a földtulajdonosnak a kormányhivatallal kell pereskedni, de ettől a föld még Szeged tulajdonába kerül. Azaz Szeged nem veszi el aprópénzért a földeket.
Végezetül elmondta azt is, hogy négysávosra bővítik az 5-ös utat, elkerülve ezzel a teher- és áruforgalom áthaladását Szegeden. A BYD három ütemben veszi birtokba a Szeged Ipari Parkot.
A február 7-én ismertetett költségvetésről még a közgyűlésnek is szavaznia kell, mielőtt hatályba lépne. Az ülés jövő héten pénteken lesz.
(szeged.hu)
Fotó: Frank Yvette
