Ahhoz, hogy csalók áldozataivá váljunk, már ki sem kell mozdulnunk a biztonságosnak hitt otthonunkból. Miért is tennénk, hiszen ott van nekünk az internet. Az az internet, ami minden egyes nap szolgáltatja a borzasztóbbnál borzasztóbb csalási történeteket. És ha résen vagyunk és nem dőlünk be senkinek, attól még előfordulhat az, hogy a családtagjaink esnek áldozatul a szélhámosoknak.
Az én családi történetem
Új televíziót vásárló édesanyám egyik nap úgy döntött, hogy a Marketplacen fogja meghirdetni a lecserélt készüléket. Miután feltöltötte a tv fotóit, adatait a Facebook felületére, nem is kellett sokat várnia, mert elindultak a köszönés nélküli „Ez a készülék meg van még?” és hasonló jelleggel elindított beszélgetések. Majd az illedelmes válasz után, ezek az „intelligens” emberek valamiért eltűntek a világhálóban. Ekkor egy pici panaszkodás hagyta el az anyám száját, hogy hogyan lehetnek ennyire bunkók az emberek, hogy még köszönni sem tudnak, de egy vállrándítással el is felejtette az egészet. Édesanyám még nem is sejtette, hogy a pikáns megkeresések csak ezután érkeznek.
Tegező, néha magázó köszönéssel bejelentkező delikvensek azonnal rátértek a fontosabb kérdésekre: „Meg van még a készülék?” „Jó az állapota?” „Futárszolgálattal mehet a postázás?” Mert ha Anya csomagküldővel adná fel a tv-t, akkor szükséges lenne az email címének a megadása, hogy átirányítsák egy biztonságos fizetési felületre. Biztonságos fizetési felület? Mi is ez? Kicsit vonakodva fogadta ezeket a trendi huncutságokat, de ha ez a jövő, ez az egyszerű, ez a jó megoldás, akkor nem áll ellen neki. De valami mégsem tetszett neki, ezért elkezdett visszakérdezni. Csak sablonos, magyartalan, keszekusza válaszokat kapott, és amikor már azt érezte, hogy tolakodó üzemmódban akarják kicsalni az adatait, tiltólistára tette a beszélgető partnereit.
Anya ezt most „megúszta”, hiszen nem adott ki semmilyen személyes információt sem. A szituációk kellemetlenek voltak – hiszen több ilyen beszélgetés is lezajlott- de végül jól alakult minden, mert a tv-t normális, becsületes emberek vették meg.
Ezzel szemben másokkal.
A sztori után elkezdtem kutatni, hogy vajon mással is történt-e hasonló szituáció, és vannak-e károsultak. A Facebookon találtam is ilyen csoportokat, ahol csalódott eladók és vevők mesélték arról, hogy hogyan károsították meg őket, és tippekkel, ötletekkel szolgáltak, hogy mit ne tegyenek és mire figyeljenek az emberek. Sajnos megdöbbentő és szomorú történeteket találtam, szinte ugyanazzal a metodikával felépítve, mint amilyet anyám is megtapasztalt. Érdeklődnek a meghirdetett tárgy állapotára, félig tegező, félig magázó, katyvaszos, hibás beszélgetéssel, és mindig az email címet szeretnék kicsikarni. A csoport bejegyzési alapján kiderült az is, hogy már nagyon sok a szemfüles és rutinos kereskedő, mert nem adnak ki semmilyen adatot sem, és szinte kigúnyolják az érdeklődőket. De előfordul az is, hogy megfenyegetnek egy-egy eladót, hogy ha nem kapják meg a kért adatokat.
Aki pedig kiszolgáltatja az email címét, és megnyitja a neki küldött linket, észre sem fogja venni, hogy egy hamis felületre irányították át. Egy olyan oldalra, ami hasonlóan működik, mint az internetbankok bejelentkező oldalai, és egy felhasználónévvel, vagy egy SMS fogadással, már el is csenték az adatait. Innentől pedig egyenes út vezet ahhoz, hogy mindenféle tranzakciót hajtsanak végre a személyes és banki adataival.
Ez volt az eladási, de most jöjjön a vételi oldal is.
Egy kismama babakocsit, vagy anyuka sportcipőt vásárolna a kisfiának. Kinézik az adott terméket, elutalják a kért összeget és türelmesen várnak. De amikor nem kapnak üzenetet a futárszolgálatoktól, és kitérő választ kapnak a hirdetőtől, akkor már gyanússá válik számukra minden. Ezen a ponton kezdik el tüzetesebben megvizsgálni az eladó profilját -ami kiderül hogy kamu- ,elkezdik begyűjteni az információkat a csalók elleni csoportokban, és végül megteszik a feljelentést a rendőrségen.
De mégis, hogyan szűrhetjük ki azt, hogy internetes csalókkal van-e dolgunk?
Nézzük át alaposan az eladó vagy vevő profilját. Gyanús lehet a külföldi név, a feltűnően kevés ismerős, és az is, hogy nincs egyetlen egy posztja sem. A vele zajló beszélgetések buták, oda nem illő, hitegető válaszokat ad, vagy éppen foglalót kér, az adott termékre. Ha pedig valami nem kóser, akkor teszteljük le egy egyszerű kérdéssel. Például: Mikor uralkodott Mátyás király? És ha azt válaszolja, hogy „ez remek”, „ez így rendben van”, akkor nagyon gyorsan tiltsuk le.
Amikor gyanúsan olcsón kínálnak egy márkás terméket, tegyük meg, hogy összehasonlítjuk más oldalak ajánlataival. Olvassuk el az ajánlásokat és a hozzá kapcsolódó kommenteket is.
Bizonytalanság esetén kérdezzük meg a családtagjainkat, barátainkat, hogy tapasztaltak-e már hasonlókat, és kérjünk segítséget.
És ha mégis megtörtént a baj, akkor tegyünk feljelentést a rendőrségen.
– Rontó Judyt –
