Levélben fordult Maroš Šefčovičhoz a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ), hogy segítséget kapjanak az akkumulátorgyár(ak) elleni küzdelmükhöz.
A szervezet tudatta az Európai Bizottság új alelnökével, hogy az Európai Unió kidolgozás alatt álló zöld átmenet szabályzása összhangban van a tevekénységünkel, amit a környezetünk és a gyermekeink, unokáink egészségének megóvása érdekében folytatnak.
Mi is azt valljuk, hogy mind felelősek vagyunk és nem hagyhatjuk ebben az állapotban a környezetünket, legyünk akár állampolgárok vagy politikai döntéshozók. Üdvözöljük azt a meglátását is, hogy nagyobb mértékben szükséges bevonni az embereket az olyan döntésekbe, ami a környezetük állapotát jelentős mértékben befolyásolhatja, hiszen erre már született is megállapodás a tagállamok között. Továbbá erre szolgál az Aarhusi – egyezmény, amelynek az irányelveit nagyobb mértékben lenne szükséges érvényesíteni
– olvasható az anyák levelében.
A szervezet hosszasan taglalja a Debrecen és Mikepércs határában épülő kínai CATL cég akkumulátorgyár elleni küzdelmeit, ennek kapcsán javaslatot fogalmaznak meg:
Javasolt az európai uniós szabályzás kialakításakor a veszélyes ipari létesítmények biztonsági távolságának vizsgálata, annak érdekében, hogy kötelező érvényű biztonsági távolságot határozzanak meg lakóépületektől, közintézményektől, más ipari létesítményektől, közlekedési csomópontoktól vagy akár egy repülőtértől annak érdekében, hogy a lakosság tömeges veszélyeztetését vagy dominó hatás jellegű ipari katasztrófákat el lehessen kerülni.
Felidézik az akkugyáras közmeghallgatásokat, ahol hidegzuhanyként szembesültek a környéken létesíteni tervezett három üzemmel. Emlékeztetnek, a közmeghallgatáson szakértők is részt vettek és megerősítették azt az információt, hogy ezek olyan ipari létesítmények, amelyek rendkívül sok energiát és ivóvíz minőségű vizet igényelnek, nagy zajjal és légszennyezettséggel járnak, amennyiben üzembe helyezik őket.
Sajnos ezeknek a gyáraknak a megépítését a politikai vezetők úgy döntötték el, hogy a nyilvánosságot előzetesen egyáltalán nem tájékoztatták. Bár megtartották a kötelező közmeghallgatásokat, de az emberek nem tudták, hogy milyen következményekkel kell számolniuk és nem is kapott kellő figyelmet ez a kérdés. Az önkormányzat sem hívta fel az emberek figyelmét ezekre a fontos eseményekre, azokról véletlenül szereztek csak tudomást
– olvasható a levélben.
Írnak a hatalmas ellenállást és médiavisszhangot kiváltó debreceni közmeghallgatásokról, a visszadobált népszavazási kezdeményezésekről és a lakosság tájékoztatásának elmaradásáról.
Javasoljuk, hogy az Európai Uniós szabályzás kialakításakor kötelező módon írják elő, a kellő – a beruházásról való döntés megszületését megelőző – időben, és széles körben hirdetett, az emberek fizikai jelenlététében történő közmeghallgatások megtartását. A közmeghallgatáson feltett kérdéseket, az illetékes hatóságok kötelező módon úgy válaszolják meg szóban és írásban, hogy az mindenki számára elérhető, részletes és érthető legyen
– indítványozza a MIAKÖ.
Az alelnököt arról is tájékoztatják, hogy a szervezet küzd, hogy a kormány és az önkormányzatok helyett elfogulatlan és szakértői véleményekkel alátámasztott tájékoztatást adjon az embereknek, de ezt a megfelelő források hiányában nem tudják olyan hatékonysággal végezni, mint a közmédiát kézivezérlés alatt tartó kormány, aki véleményük szerint tudatosan félretájékoztatja a lakosokat.
Mint írják, további hátrányt jelent a szervezetü számára, hogy a közmédiában és a kormány által közpénzzel támogatott írott sajtóban és internetes fórumokon a tevékenységünket úgy állítják be, mintha ellenzéki vagy politikai befolyásolás alatt állnának, és az akkumulátoripar elleni tiltakozás azért “nemzetellenes”, mert idegen lobbik támogatják külföldről anyagilag.
Ezt a területet is javasolt érinteni az Európai Uniós szabályzás kialakításakor. Kötelezni kellene a tagállamok politikai vezetést, hogy a környezetet ilyen jelentős módon terhelő iparágról szóló döntésekbe időben, pártatlan és szakértői tájékoztatás mellett vonja be az állampolgárokat. A környezetvédelmi szervezetek hatékony működését ellehetetlenítő szabályozásokat módosítani szükséges annak érdekében, hogy az érdekvédelem és a szakértői tájékoztatás több forrásból, időben megvalósuljon
– fogalmazzák meg az újabb javaslatot.
Az anyák azt is szükségesnek érzik meghatározni, hogy az emberek alapvető jogai előrébb valók, mint az ő közvetlen környezetüket terhelő gyárak tulajdonosainak, mint vállalkozóknak az alapvető jogai. Amennyiben elkerülhetetlen, hogy a gyárakat a lakott területek közelébe telepítsék, kötelező jelleggel tömegtájékoztatás és eredményes népszavazás megtartása legyen az engedélyezési eljárások elindításának a minimum feltétele.
A levélben arra is felhívják az új alelnök figyelmét, hogy Magyarországon munkaerőhiány van, az alapanyagokat pedig külföldről, nagy távolságról kell majd az gyárakba szállítani. Kijelentik:
térségünkben kiemelt kockázatot jelent az állampolgárokra nézve, és befektetői szempontból is akár egyetlen akkumulátorgyár telepítése is.
Arról is írnak, hogy Debrecen városa nem tudta részükre a vonatkozó környezetvédelmi törvényben meghatározott települési környezetvédelmi programot bemutatni. Sajnos csak a 2009-14 közötti időszakra rendelkeztek egy ilyen programmal, amit 2015-ben felülvizsgáltak, de az elkövetkező évekre vonatkozó, közgyűlés által jóváhagyott és a környező településekkel egyeztetett programot nem tudtak felmutatni.
A környezetvédelmi törvény szerint Debrecennek a környezet védelme érdekében együtt kell működnie a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, egyesületekkel is, ami a megküldött dokumentumok szerint hiányos, legtöbb esetben nem történt meg. Mikepércs, amelynek határában a legnagyobb akkumulátorgyár, katódgyár épül, csak a sajtóból értesült Debrecen városának iparosítási terveiről
– írják, hozzátéve, a környezetvédelmi törvény arra is kötelezi Debrecent, hogy a környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, különösen a környezetvédelmi programot, a szomszédos és érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szerveknek pedig véleményezésre küldje meg, mely szervek erre szakmai véleményt fogalmaznak meg. Az önkormányzat ennek a kötelezettségének sem tett eleget.
Kapcsolódó javaslat:
A hasonló esetek elkerülése érdekében az Európai uniós szabályzás megalkotásakor az akkumulátoripari beruházásokról szóló döntéseket megelőzően – a beruházások környezetét terhelő települések vonatkozásában – egy összehangolt környezetvédelmi tervre van szükség, amit az érintett települések lakosságának tájékoztató formájában biztosítanak. Javasoljuk a települési környezetvédelmi programok megalkotásánál a települések közigazgatási határain belül működő vagy tervezett ipari létesítmények környezetterhelésének figyelembevételét előírni. Annak érdekében, hogy ne lehessen ezt a szabályozást megkerülni, az Európai uniós tagállamokat javasolt kötelezni, hogy a kiemelt gazdasági övezetnek nyilvánított ipari parkokra szintén vonatkozzon a fenti szabályozás, annak érdekében, hogy az ipari parkok közelében élő lakosokat ne érhesse joghátrány az alapjogaik gyakorlása során.
A szervezet szerint a már működő gyárak esetében rengeteg a jogszabálysértő működés, amellyel veszélyeztetik a környezetet, illetve az ott dolgozók és a környéken élők egészségét. A hatóságok tehetetlenek, a magyarországi bírságok kifizetése az óriásvállalatoknak nem jelent problémát.
Annak érdekében kérjük az Európai Unió döntéshozóinak jogalkotó közbenjárását, hogy e gyárakat jogszerű működésre lehessen szorítani. Kérjük, hozzanak a tagállamokra nézve kötelező érvényű rendeletet annak érdekében, hogy a bírságolás hasonló elven és nagyságrendben történhessen, mint például az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (2016/679 Rendelet), a GDPR szerint, ahol a személyes adatok megsértése esetében a kiszabható bírságoknak minden esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie. A GDPR megsértése esetén legfeljebb 10 millió EUR összegű közigazgatási bírság kiszabása lehetséges, illetve vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 2%-át kitevő összeggel súlytható a vállalkozás úgy, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni
– olvasható a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) levelében.
Az anyák szerint egy minden tagállamra kötelező érvényű, rendeletbe foglalt bírságolási követelményrendszer bevezetésére lenne szükség a súlyosan környezetszennyező, veszélyes akkumulátorgyárak működésének jogsértése esetében is.
Javasolják azt is, hogy az Európai Unió a GDPR megsértése esetében eljáró hatóságok mintájára hozzon létre uniós intézményrendszert, amely a közös, uniós szabályok mentén működve hatékony ellenőrzési és szankcionálási gyakorlatot tudna alkalmazni az unió teljes területén működő szennyező ipari üzemek tekintetében.
A levél teljes terjedelmében itt olvasható.
