Várossá nyilvánításának 150. évfordulóját ünnepli Kaposvár

Helyi hírek

Emlékérem- és bélyegkiadással, emlékzászló adományozásával és kulturális rendezvényekkel ünnepli várossá nyilvánításának 150. évfordulóját az idén Kaposvár.

A somogyi vármegyeszékhely közgyűlése csütörtöki ülésén 20 millió forintot szavazott meg a hagyományok ápolását, a közösség összetartozását is erősítő emlékév programjainak megvalósításához.

Az önkormányzat százötvenet készíttet az egyik oldalán “150 éve város Kaposvár” feliratú, a másik oldalán a település Kossuth terét ábrázoló ezüst emlékéremből, amellyel azokat tünteti ki, akik jelentősen hozzájárultak a város fejlődéséhez, közösségének építéséhez, hírnevének öregbítéséhez.

A város címerével ékesített emlékzászlóból ötven készül azon helyi szervezeteknek, amelyek tevékenységükkel nagymértékben segítették Kaposvár társadalmi, gazdasági fejlődését.

Az évfordulóra tervezett személyes bélyeg és a hozzá tartozó boríték április 4-től kapható a postafiókokban.

Esztendőknek vándorútján címmel könyv jelenik meg tavasszal a város elmúlt 150 évéről, kiadják szeptember végén a “Képviselői arcképcsarnok” második kötetét Kaposvár 2006-2022. közötti közgyűlési tagjainak életrajzával.

A város emléktáblát állít Somssich Pál (1811-1888), Somogy vármegye jegyzője, majd országgyűlési követe, a “korszak meghatározó személyisége” tiszteletére.

Az emlékév hangsúlyos elemként jelenik meg Kaposvár 109 millió forintból megvalósuló nagyrendezvényein is.

A júniusi Rippl-Rónai fesztiválon tematikus túrákon mutatják be a “múlt emlékeit”, és kiemelt figyelmet szentelnek a helyi művészeknek, a kaposvári Zichy Iparművészeti Szakgimnáziumban tanulók munkáinak.

Az augusztusban sorra kerülő komolyzenei fesztiválon, a Kaposfesten kiállításon mutatják be a kaposvári születésű festőművész, Galimberti Sándor életművét, a szeptemberi Miénk a város fesztivál első napján bemutatkozási lehetőséget kapnak kaposvári zenekarok.

Az elfogadott előterjesztésben felidézik, hogy Kaposvárt 1873-ban – története során másodszor – nyilvánították “rendezett tanácsú várossá”. A település élére polgármestert választottak, így az egykori mezőváros kikerült a kaposvári járás főszolgabírójának joghatósága alól és önkormányzati működését közvetlenül Somogy vármegye alispánja felügyelte.

(MTI)