Több, mint 20 milliárd forint jut gazdaságfejlesztési beruházásokra Debrecenben. Ebből a Déli Gazdasági Övezet és az Északnyugati Gazdasági Övezet infrastruktúráját építi tovább az önkormányzat, előbbi 8,5 milliárd, utóbbi 11,5 milliárd forintból fejlődhet. Számos terület követel még magának pénzt. Barcsa Lajos a BMW Group Gyár területén tartott tájékoztatón elmondta, hogy mikor mire megy a pénz.
Elsőként a város helyi adóbevételeiről esett szó. beszámolójából kiderült, hogy amíg 2014-ben még csak 10 milliárd forint volt az iparűzési adó mértéke, most, tíz adóévvel később már 24 milliárd forinttal tervez a város. Ez idő alatt több mint félmilliárd forinttal nőtt az építményadóból, és 50 millió forinttal az idegenforgalmi adóból származó bevétel is – olvasható az önkormányzat összefoglalójában.
“A tavalyi évben a kis- és középvállalkozásokat segítő kormánytámogatás mintegy 3-3,5 milliárd forinttal csökkentette az adóbevételeinket, amit egyébként a kormány más jogcímen kompenzált. Idén azonban ismét kalkulálunk ezzel az összeggel” – tette hozzá Barcsa Lajos.
22 milliárd forintnyi normatív és 9,6 milliárd forintnyi beruházási támogatást érkezik Debrecennek
Az alpolgármester az állami támogatási szaldóval kapcsolatban hozzátette: a város 6,5 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizet, a kormány viszont 22 milliárd forintnyi normatív-, illetve 9,6 milliárd forintnyi beruházási támogatást biztosít Debrecennek. Előbbiben szerepel többek között egy 3,2 milliárd forintos, rezsinövekményre kapott összeg, utóbbiban pedig például a Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztése.
Debrecen gazdaságfejlesztési beruházásai 2023-ban
Erre a céra valamivel több, mint 20 milliárd forint jut. Ebből a Déli Gazdasági Övezet és az Északnyugati Gazdasági Övezet infrastruktúráját építi tovább az önkormányzat, előbbi 8,5 milliárd, utóbbi 11,5 milliárd forintból fejlődhet.
106 millió forint megy „lehetőségek megvizsgálására”
Barcsa Lajos hangsúlyozta a karbonsemleges ipari parkok megvalósíthatósági tanulmányának jelentőségét.
106 millió forintot fordít a város arra, hogy megvizsgálja a gazdasági övezetek lehetőségeit a környezetkímélőbb működésre.
Az alpolgármester kiemelte a közlekedésre fordítható 9,2 milliárd forintot is, amelynek része a repülőtér mellett a Sas utcai mélygarázs építése, egy városi közlekedési modell kidolgozása, vagy éppen forgalomgyorsító beruházások megvalósítása.
Külön beszélt a kerékpárúthálózat fejlődéséről, amely 2014-hez 80 km-t tett ki, 2023-ban pedig befejeződnek azok a munkálatok, amelyek révén meghaladja majd a 108 km-t a kerékpárutak együttes hossza Debrecenben.
Barcsa Lajos városépítés témakörében fejtette ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program eredményeit is. Mint mondta: az önkormányzat 43,9 milliárd forintnyi forrást nyert el a 2014-2020-as európai uniós ciklusban, ennek háromnegyedével már megtörtént az elszámolás.
Debreceni beruházások, amiket be kell fejezni, különben vissza kell fizetni a támogatást
Az alpogármester elmondta: “Ebben az évben a hátralévő beruházásoknak is be kell fejeződniük, ellenkező esetben visszafizetési kötelezettségünk keletkezhet. Előrehaladott állapotban van a Károlyi Mihály utcai bölcsőde felújítása, a felsőjózsai bölcsőde építése, és még tavasszal megnyithat a megújult Csapókerti Közösségi Ház. Továbbá zajlik a munka a belvárosban, ahol megújul a Régi Városháza, illetve épül a Sas utcai mélygarázs, ezek átadása az év második felében várható, csakúgy, mint az energetikai korszerűsítésen áteső Hétszínvirág Óvoda”.
1100 óvodai dolgozó kap bruttó 70 ezer forintos éves cafetériát
Az alpolgármester az önkormányzati intézmények közül kiemelte az óvodákat, amelyek esetében új támogatási formaként több mint 1100 dolgozó számára bruttó 70 ezer forint/fő/év értékű cafeteria került megállapításra, emellett az óvodákban nem pedagógusként dolgozók egységesen 15%-os béremelésben részesültek.
1,245 milliárd a Debreceni Sportcentrumnak
Barcsa Lajos a város sportcélú kiadásairól elmondta: az 1,71 milliárd forintos költségvetés legnagyobb részét a Debreceni Sportcentrum Nonprofit Kft. 1,245 milliárd forintos gazdálkodása teszi ki, ebből 45 millió forint jut az élsport támogatására. A társaság több sportlétesítmény fenntartója, ezért a megnövekedett energiaárak különösen érzékenyen érintik. A takarékossági intézkedések ellenére a 2023-as üzleti tervben mintegy 330 millió forintos rezsiinflációs nyomás szerepel. Kiemelt sportszervezetek támogatására 394 millió forintot fordít a város, ilyen a DVSC Labdarúgó Akadémia, a DVSC Kézilabda Kft., a Cívis Póló Vízilabda SE, a DEAC Sport Nonprofit Kft. és a Debrecen Városi és Körzeti Labdarúgó Szövetség.
“Szeretnénk az amatőr sportot is támogatni, így különítettünk el forrásokat utánpótlás- és diáksportrendezvények finanszírozására, és tartalmazza a költségvetés a Békessy Béla Sportösztöndíjat is, amely 17 millió forint keretösszeggel tehetséges debreceni sportolókat támogat” – fogalmazott Barcsa Lajos.
Továbbra sem nyereséges a DKV
A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. költségvetésével kapcsolatban Barcsa Lajos kiemelte: 87 százalékos, azaz 2,6 milliárd forintos rezsinövekményt kell kigazdálkodnia a társaságnak az előző évhez képest. A DKV Zrt. veszteségkompenzációjával kapcsolatban elmondta: a 10,5 milliárd forintos összeg közel felét kifizetésben teljesíti az önkormányzat, míg 5,3 milliárd forintot a tócóvölgyi ingatlanfejlesztésre kijelölt területek értékesítésével biztosít a holding számára.
