A vízügyi igazgatóságok mintegy 40 millió köbméternyi belvizet tudtak holtágakban, medrekben, tározókban visszafogni az elmúlt két hónap csapadékából – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-vel.
A főigazgatóság azt írta: a tavalyi rendkívüli aszály után a december és a január is bővelkedett csapadékban. A többletként jelentkező vizekből a vízügy igyekszik minél nagyobb mennyiséget visszatartani a rendszereiben, készülve egy esetleges későbbi aszályos időszakra.
Hozzátették: a folyókon levonuló árhullámok fontos vízpótlási lehetőséget jelentenek a jövőben előttünk álló aszályos időszakokra, ezért a vízügy mindenütt, ahol erre lehetőség nyílik, az érkező többletvizet csatornákba és tározókba vezeti a vízkészletek növelése érdekében.
Azt írták, a most visszafogott mintegy 40 millió köbméternyi belvíz kétharmada a Közép-Tisza vidéki és a tiszántúli igazgatóság területére esik, de az észak-magyarországi igazgatóság is jelentős mennyiségű vizet tudott a tározóiba irányítani.
Emlékeztettek arra: az országban 179 belvíztározó van, összkapacitásuk 243 millió köbméter.
Ezek feltöltésére mindig is törekedett a vízügyi ágazat, elsősorban a belvízvédekezés során a levezető hálózat tehermentesítése érdekében. A belvízből betározott víz későbbi öntözésre való felhasználhatósága azonban mindig kérdéses vízminőségi problémák miatt – írták.
Felidézték: a 2010-es nagy belvíz idején 150 millió köbméternyi belvizet tartottak vissza a tározókban és a medrekben. A tavalyi aszályos tavasszal ennek töredékét, 1-2 millió köbméternyit sikerült visszatartani.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság az elmúlt hetekben feltöltötte a nyári vízpótlási lehetőséggel nem rendelkező holtágakat, így a szajoli, a gyova-mámai és a tiszaugi Holt-Tiszát, a szászberki és a malomzugi Holt-Zagyvát, valamint a rázsonyi, a tehenesi és a harangzugi Holt-Köröst. Feltöltöttek továbbá négy halastavat – Kisújszállás, Jászkarajenő és Besenyszög térségében -, valamint egy horgásztavat Alattyánnál.
A Kőrös-érben visszatartott belvízből megoldódott a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő vizes élőhely vízellátása is Kocsér térségében.
A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság emelte a Keleti-főcsatorna téli üzemvízszintjét, hogy a Tiszán érkező árhullámokból tározni tudjon, így jut víz például Hajdúnánás térségébe. A nyírségi területeken lehullott csapadékból lefolyásnak indult felszíni vizeket a Debrecen közelében tavaly kiszáradt tározók felé irányítják, így mostanra egybefüggő vízfelület alakult ki a Vekeri-tóban, és várhatóan az erdőspusztai tározókba is jut elegendő víz.
A vízgyűjtésből kivette a részét az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósága (Ativizig) is. Kozák Péter igazgató a szeged.hu megkeresésére elmondta, a visszatartásra alkalmas vizeket alapvetően az Ativizig területén található ötezer kilométer hosszúságú csatornarendszerben tárolják, amelyben már most több millió köbméter víz található.
Felénk is megkezdődött a felkészülés az igazgatóság területén is az aszályos időszakra.
Saját üzemeltetésű tárolóik, amelyek szintén részei a most folyó – ahogyan fogalmazott – üzemszerű munkának. Ezzel arra utalt, hogy semmi rendkívüli nem történik sem az Ativizig, sem más hazai vízügyi igazgatóságok területén azzal, hogy a csapadékos januárban felgyűlt vizet rendezett és szabályozott körülmények között tárolják.
Az igazgatóság területén is találhatóak olyan tározók, amelyek magántulajdonban állnak, de ennek ellenére a belvíz befogadására kötelezettek. – A tározók tulajdonosainak is érdeke a víz befogadása, mert az aszályos időszakban nem kényszerülnek a víz megvásárlásra, így az öntözés költsége számukra mérséklődik – hangsúlyozta Kozák Péter.
Nyitókép: A Tisza magas vízállása is segített a “vízgyűjtésben”, fotó: Frank Yvette
