A félévszázados fennállását ünneplő National Inventors Hall of Fame civil szervezet az amerikai Feltaláló Hírességek Csarnokába választotta a Szegedi Tudományegyetemről indult Karikó Katalint és az University of Pennsylvania Laboratóriumaiban munkatársává lett Drew Weissmant. Velük együtt 16 új beavatott került a több mint hatszáz neves személyiséget bemutató „dicsőségtáblára”. Karikó Katalin, az SZTE professzora a második magyar nő az újító hírességek között.
Az mRNS-alapú vakcinák bevezetése óta eltelt két év alatt sokszor kitüntették már az oltóanyag kifejlesztését felfedezéseikkel megalapozó tudósokat. A világhírű magyar biokémikus, Karikó Katalin és az amerikai immunológus, Drew Weissman, a Pennsylvaniai Egyetemen együtt dolgozó kutatópáros legújabb közös elismerése az, hogy mindketten bekerültek az amerikai Feltaláló Hírességek Csarnokába.
A Karikó Katalint bemutató portré kiemeli: „A Szegedi Tudományegyetemen 1978-ban szerzett biológiából diplomát, majd 1982-ben doktorált biokémiából. A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutatóközpontjában dolgozott, mielőtt 1985-ben kivándorolt az Egyesült Államokba”. A munkásságát jellemző szöveg arra is kitér, hogy a 14 amerikai szabadalommal rendelkező tudós jelenleg a Szegedi Tudományegyetem professzora.
A 80-as évek végén és a 90-es években a legtöbb tudós „veszett ügynek” tartotta a hírvivő RNS-sel való foglalkozást. Az érzékeny molekula ugyanis gyorsan lebomlott, miközben gyulladást okozott a kísérleti állatmodelleken. Karikó Katalin a University of Pennsylvania (UPenn) kutatójaként a munkájához igyekezett szövetségi forrásokat szerezni. E téren nem ért el sikereket, ezért 1995-ben az addigi posztjáról leváltották. Ennek ellenére Karikó Katalin kitartott eredeti kutatói céljai mellett.
Fordulatot hozott az mRNS-kutatásban, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman megismerkedett és egyesítette tudását és erőit. Első közös cikkük 2000-ben jelent meg. 2005-ben közzétett publikációjuk címe: „Az RNS-felismerés gátlása a Toll receptorok által – A nukleozid-módosítás hatása és az RNS evolúciós eredete”. Ez a módosított, szintetikus mRNS-áll a Covid-19 vakcinák középpontjában.
A 2019-ben azonosított új koronavírus, a SARS-CoV-2 által okozott betegség leküzdésére 2020 decemberére kifejlesztett Covid-19 elleni Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyagot már több milliárd embernek adták be. Ezzel sok ezer életet mentettek meg.
A Nemzeti Feltalálók Hírességek Csarnoka az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatalával együttműködve már 2021. szeptember 21-én bejelentette a 2022-es évfolyam tagjait. „Az új osztályt 2022. május 5-én, az Amerikai Innováció® Legnagyobb Ünnepén (The Greatest Celebration of American Innovation®) fogják kitüntetni és hivatalosan üdvözölni a National Inventors Hall of Fame-ben”. A két kutató közös munkahelye, a University of Pennsylvania (Penn) hírújságja is megírta: „Karikó Katalin és Drew Weissman bekerült a 2022-es Nemzeti Feltaláló Hírességek Csarnokába”. Ezt a ceremóniát a Covid-pandémia átsodorta 2023-ra.
Már ötéves korában szappant főzött Karikó Katalin a hentes édesapja mellett
16 új taggal bővült National Inventors Hall of Fame kitüntetettek digitális portréjának galériája – írta meg 2023. január 10-i számában a The Philadelphia Inquirer: „A Penn tudósait kitüntették a COVID-oltásokban használt mRNS-kutatásért”.
A legkülönbözőbb tehetséggel rendelkezők széles táborába választották be Karikó Katalint. A döntés már 2021. szeptember 21-én „kiszivárgott”, amikor egy cikk bemutatta a Nemzeti Feltaláló Hírességek Csarnokába került első afro-amerikai nők, Marian Croak és Patricia Bath munkásságát. A rákkutató Bath már nem élhette meg a kitüntetést, de öt szabadalmának köszönhetően rákerült a tablóra. A 200 szabadalmat jegyző mérnök, Croak azért nyerte el a „dicsőségtáblára kerülést”, mert eredményei lehetővé például a Zoom-hívásokat, vagy hogy egyetlen sms-sel pénzt adományozhassunk például civil szervezeteknek.
Az újító nők között Karikó Katalinon kívül fellelhetünk egy másik magyar felfedezőt is: Telkes Mária, a napelemes hőtárolórendszerek fejlesztője ugyancsak szerepel a feltaláló hírességek csoportjában.
A magyar és magyar származású kutatók közé sorolja a National Inventors Hall of Fame szervezet a televíziózást találmányával lehetővé tevő, a Budapesten Kolozsy László néven született Louis W. Parkert; továbbá a holográfia „mesterét”, a Nobel-díjas Gábor Dénest; a nukleáris láncreakció lehetőségét elsőként kigondoló Szilárd Leót; a golyóstollat kitaláló újságírót, Bíró Lászlót és a zeneipart négy évtizeden át uraló hosszú lejátszású (LP) hanglemezt feltaláló Goldmark Péter Gábort.
A 16 újonnan beiktatott személlyel 624 tagúvá bővül a Feltaláló Hírességek Csarnoka. A fennállása 50. évét ünneplő civil szervezet, a National Invertors Hall of Fame 2023. október 26-án, Washingtonban tartja majd a „black tie” beiktatási ceremóniát.
Az SZTE teljes cikkét itt olvashatja, nyitókép: Frank Yvette
