Hajdúnánásra jött észt osztani Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke – rossz nyelvek szerint házmestere. Vendéglátója, Tiba István fideszes országgyűlési képviselő osztott meg egy részletet Magyarország harmadik számú főméltóságának beszédéből.
A kormánypárti politikus a többségében középkorú és idős hallgatóságának azt taglalta, hogy milyen rosszak is az EU-s szankciókat, amelyeket Oroszország ellen hoztak. Kövér úgy tudja, amikor ezeket bejelentették, néhány ország gyorsan bevásárolt még az orosz nyersanyagokból. Egyébként a Fidesz-kormány továbbra is a “béke pártján áll” – természetesen Kövér László ezúttal sem követelte az oroszok kivonulását Ukrajnából.
A volt KISZ-titkár úgy gondolta, feléleszti a már-már feledésbe merülő Soros-mítoszt. Most arról beszélt, hogy a magyar származású üzletembernek (fideszes nyelven patás ördögnek) 12 energetikai vállalatban van részvénye. Kövér László úgy értesült, Soros György cégeinek tőzsdei nyeresége idén meghaladta az egymilliárd dollárt.
Beszélt még Soros fiának ukrajnai érdekeltségeiről is, továbbá az úgynevezett magyarországi haszonélvezőkről: Márki-Zay kétmilliárdos, amerikai magyaroktól érkező támogatása Kövér szerint “Soroséktól” érkezett. Majd felsorolta a magyar ellenzék nagy részét, akik szerinte Soros “fizetési listáján” szerepelnek. Ők a szankciók támogatói, és Kövér szerint ez rossz. Putyint viszont egyáltalán nem kritizálta.
Kövér László agymenése szerint Karácsony Gergelyék “zsoldját” azokból a szankciókból fizetik Sorosék, amiket így “összekaszálnak”.
(Kövér László egyébként 1987 és 1988 között Soros-ösztöndíjasként a közép-európai társadalmi mozgalmak kutatásával foglalkozott.)
Az Európai Bizottság szerint igenis működnek a szankciók
A magyar kormány állításait cáfoló következtetésekre jut az orosz szankciók hatásait vizsgáló tanulmányában az Európai Bizottság, amely azt állítja, hogy az eddig bevezetett korlátozó intézkedések már néhány hónap alatt durva és kézzelfogható hatást gyakoroltak az orosz gazdaságra úgy, hogy a negatív következmények idővel halmozódni fognak, ahogy „az intézkedések kifejtik strukturális hatásukat az orosz költségvetésre, a pénzügyi piacokra, a külföldi beruházásokra és az ország ipari és technológiai bázisára”.
A Szabad Európa összefoglalója arról ír, hogy a testület szerint
“a jelenleg rendelkezésre álló adatok egyértelműen megmutatják, hogy a szankciók nagyon hatékonynak bizonyultak a tekintetben, hogy azonnali és magas költségeket okoztak a Kremlnek. Hét hónap alatt számottevően korlátozták Moszkva politikai és gazdasági mozgásterét, súlyos pénzügyi válságot és súlyos károkat okozva Oroszország ipari és technológiai képességeiben, a propagandát és a kibereszközöket is beleértve aláásva Moszkva rosszindulatú külföldi tevékenységeit, és nyomás alá helyezve az orosz elitet és az oligarchákat”
– húzza alá hatástanulmányának első részében a testület.
A hatástanulmány egyik legfigyelemreméltóbb megállapítása az, hogy a nemzetközi szankciók következtében Oroszország gazdasági modelljének megváltoztatására kényszerült, és „megkísérel az autarkia egy formája felé elmozdulni”. (Az autarkia az elszigetelődés miatt önellátásra kényszerülő gazdasági modell)
