A magyarság folyamatos szabadságküzdelme és harca a szuverenitásért a mai napig a megmaradásról, a szülőföldön maradásról szól – jelentette ki Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára szombaton Szegeden, a XVII. Nándorfehérvári emléknapok megnyitóján.
Latorcai Csaba hangsúlyozta, most is ugyanaz a kérdés, mint egykor Nándorfehérvárnál: megtartjuk-e Magyarországot magyarnak, Európát kereszténynek. Az államtitkár felidézte, a magyar csapatok a rendezvény helyszínéről, a szeged-alsóvárosi templom mellől indultak az ostrom előtt álló nándorfehérvári erődítmény megerősítésére. A védők tízszeres túlerővel és a világ akkori legerősebb tüzérségével néztek farkasszemet.
Az 1456. július 22-én kivívott győzelmet egész Európa kitörő lelkesedéssel fogadta, a pápa az örömhír érkezésének napját főünneppé nyilvánította, a déli harangszóhoz pedig imádságot is rendelt
– mondta a politikus.
Hozzátette: a bátor magyar helytállás egészen 1521-ig elvette a kedvét az oszmán birodalomnak attól, hogy Magyarország és Európa ellen hadjáratot indítson. A 16-17. században Európa, azon belül is régiónkban a Habsburg birodalom rá volt utalva Magyarországra, amely a hatalma tetőpontjára érő oszmán birodalommal szemben a kontinens védelmét biztosította. Latorcai Csaba úgy fogalmazott, már akkor is szóban több segítséget kaptunk, tettekben viszont annál kevesebbet.
Latorcai Csaba hangsúlyozta, figyelnünk kell keletre is, mert Európát 30 éve nem rázta meg olyan méretű fegyveres konfliktus, mint amilyen most zajlik Ukrajnában. A nyomában gyász, biztonságot kereső menekültek, továbbá egész Európára kiterjedő gazdasági és energiakrízis várható.
Frank Yvette fotói a Nándorfehérvári Emléknapon, a szegedi Mátyás téren készültek a lovagi bajvívásról.
