A tulajdonos gazdálkodó család tiltakozása ellenére, a kisajátítási eljárást meg sem várva kezdhetett talaj-előkészítési munkákat Debrecen önkormányzata egy iparterületnek kiszemelt értékes szántón – írja a Magyar Hang.
Madar Miklós, az egyik károsul a lapnak elmondta, ez így földrablás. Az önkormányzat szerint viszont minden jogszerűen történik a 4,5 hektáros ingatlan kisajátításakor. A birtok jó helyen fekszik: a földek aranykorona-értéke errefelé magas, viszont a gazdaság túl közel van a régióközponti álmokat dédelgető Debrecenhez.
Egy 2015-ös kormánydöntés szerint a debreceni iparterület kialakítása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projekt lett, így megkönnyítették a hatóság dolgát. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal döntésével szemben a tulajdonos család bírósági felülvizsgálatot kérhetett volna, de Madar Miklós úgy véli, az nem kecsegtetett volna sikerrel. Az előmunkálatokat ugyanis a törvény szerint a tulajdonos tűrni köteles.
Az önkormányzat szerint a fejlesztések előkészítését jelentő előmunkálatokra az önkormányzat kért engedélyt a kormányhivataltól, és a család tulajdonában álló földeket is érintő ipari fejlesztésekről még 2001-ben döntöttek. Akkor jelölték ki a területet egységes ipari gazdasági területnek. A szabályozás azóta nem változott.
A földvásárlások csendesen zajlottak, a kiegyező gazdák nem szívesen beszélnek az önkormányzattal kötött üzletekről. Madarék esete azonban azt mutatja, hogy nincs mindenkivel egyezség. A család birtokából évek óta vinnének kisebb-nagyobb darabokat. Egy bő kéthektáros területért 2014-ben 5 millió forintot kaptak az államtól. A föld a 481-es jelű főút megépítéséhez kellett, ez Debrecentől délre, a 47-es főutat köti össze az M35-ös autópályával. A forgalomnak 2017-ben átadott, 5,5 kilométeres út azóta kettévágja a Madar-birtokot.
További részletek a Magyar Hang cikkében.
