Interjú Mándi Lászlóval és Szabó Bencével, a Momentum debreceni képviselőivel.
A tavalyi CIVAQUA-aláírásgyűjtés után a Momentum nemrég újabb petíciót indított Debrecenben. “Átlátható Debrecent!” nevű kampányukkal arra akarják felhívni a figyelmet, mennyi mindent nem tudunk arról, hogy mi folyik a saját városunkban. Mándi Lászlót és Szabó Bencét, a Momentum debreceni önkormányzati képviselőit, egyben országgyűlési képviselőjelöltjeit kérdeztük a petícióról.
A CIVAQUA témájában hónapokig az utcákon gyűjtötték az aláírást, a mostani petíciót viszont csak online lehet aláírni. Miért a változás?
Mándi László: Az ok nagyon egyszerű. Bármennyire is szeretnénk, a járványhelyzet miatt sajnos nem lenne biztonságos a tömeges, személyes találkozás a debreceniekkel. Nem mellesleg a veszélyhelyzet adta felhatalmazásával a kormány is tiltja az utcai gyülekezéseket.
Szabó Bence: Azért kétsége ne legyen senkinek: amint feloldják a korlátozásokat, és újra biztonság lesz, mi azonnal az utcán leszünk. Témáink vannak, és az aktivistáink is ugrásra készen állnak, hogy a város fontos ügyeit az emberek elé vigyék.
Miért pont ezt a témát választották? Az átláthatóságról elsőre nem azt gondolná az ember, hogy lázba hozza a debrecenieket…
Szabó Bence: Mi másképp tapasztaljuk. Tavaly tízezer debrecenivel beszélgettünk az utcán, így elég jól ismerjük, hogy mit gondolnak az itt lakók a városról. Rengetegen panaszkodnak arra, hogy nem lehet pontosan tudni, mi folyik itt körülöttünk. Hogy csak egy szűk fideszes kör van képben, a többieket pedig a propagandasajtóval próbálják ámítani, de egyre többen érzik, hogy valami nem stimmel.
Mándi László: Az emberek nem hülyék, és nem szeretik, ha hülyének nézik őket. Márpedig Debrecenben elég régóta ez történik. Össze-vissza ígérgetnek az itt élőknek fűt-fát, amiből néha bejön valami hasonló, de többnyire követhetetlen, hogy mit, mikor, miért, kik és mennyiből valósítanak meg.
Tudnának erre példát is mondani?
Mándi László: Itt volt például a Loki ügye. Sokáig azzal etették az embereket, hogy majd megveszi a város. De azt nem mondták, hogy mennyiért, vagy hogy mennyibe fog kerülni a klub működtetése. Az emberek elkezdtek találgatni, de egyszer csak kiderült: Kósa Lajos alapított egy sportegyesületet, és nem a város, hanem ők fogják megvenni a Lokit. A debreceniek meg csak néztek, hogy hát miből? A városvezetés pedig mindent elkövetett, hogy titokban intézze az ügyet, még a saját részvényeit is áttette egyik zsebéből a másikba, hogy a végén ne kelljen a közgyűlésen nyilvánosan beszámolnia a háttérben zajló tárgyalásokról. Aztán meg kiderült: Kósa a mi pénzünkön, Papp László személyes jóváhagyásával kapott 39 millióból vette meg a DVSC Futballszervező Zrt-t. Még végigmondani is fárasztó a sztorit, hát még ha belegondolunk: ez utóbbi részletet a Debrecinernek például közérdekű adatigényléssel kellett kihúzni a városvezetésből.
De a Loki végül már nem a városé, így nincs adatszolgáltatási kötelezettsége, nem?
Szabó Bence: Már nincs, de van még egy csomó cég, aminek kapcsán lenne. Ott van pl. a Cívis Ház Zrt., akik az önkormányzati bérlakásokat kezelik. Ön szerint egy debreceni meg tudja ma egyszerűen nézni, hogy hány bérlakás, hol, milyen állapotban és mennyiért elérhető a városban? Vagy hogy mikor válik elérhetővé?
Nem tudom, nem próbáltam…
Szabó Bence: Hát erről van szó! Azok az albérletben élő fiatalok és családok, akikkel én beszéltem, többségében még csak nem is hallottak arról, hogy léteznek Debrecenben önkormányzati tulajdonú bérlakások. De aki igen, az is azt mondta, hogy rövid keresés után feladta, mert semmi érdemlegeset nem talált a neten arról, hogy hol vannak ezek a lakások, vagy hogy hogyan tudná ezeket megnézni és kibérelni.
Mándi László: De ugyanez a helyzet az önkormányzat tulajdonában álló drága belvárosi ingatlanokkal. Irodáknak, éttermeknek, üzleteknek vannak bérbe adva, de semmit nem lehet tudni róla, hogy mennyiért. Pedig ezek köztulajdonok, az önkormányzat, így végső soron a debreceniek tulajdonában vannak. De nemhogy nem teszik közzé, hogy mennyibe kerül a bérlésük, hanem közérdekű adatigénylésemre is elutasító választ kaptam. Én, önkormányzati képviselőként, akinek elvileg az ő ellenőrzésük lenne a dolgom…
Miért érdekelné ez egy hétköznapi debrecenit?
Mándi László: Például azért, mert kíváncsi rá, hogy vannak-e olyan cégek, akik sokkal kedvezőbb áron bérelnek ugyanolyan üzleteket, mint mások? Ad-e az önkormányzat a “baráti” vállalkozásoknak a mi pénzünkből kedvezményeket?
Szabó Bence: Az átláthatóság itt is kulcsfontosságú, mert amíg nem tudjuk, hogy milyen pénzek forognak itt, addig nem fogunk megbízni abban, hogy ezt tisztességesen csinálják. És sajnos más fideszes városok ügyeiből kiindulva minden okunk megvan rá, hogy feltételezzük: egyesek fillérekért jutnak hozzá egy-egy értékes belvárosi ingatlanhoz. Ha viszont egy átlag debreceni besétálna a Cívis Házhoz, hogy szeretne kibérelni egy irodát, horror árajánlatot kapna.
Mándi László: Mindezt a gyanút egyszerűen tisztázhatná a városvezetés, ha nyilvánosságra hozná ezeket a bérleti szerződéseket.
A közbeszerzések szerződéseinek nyilvánosságát is követelik. Ezek nem bárki számára elérhetőek az állami nyilvántartásokban?
Mándi László: Az elérhetőség és az átláthatóság nem ugyanaz. Attól, hogy egy napi szinten közbeszerzésekkel foglalkozó szakember hosszú keresgéléssel meg tudja találni ezeket a szerződéseket, még nem jelenti azt, hogy a debreceniek tájékoztatva vannak. Pedig nem lenne nehéz megoldani: egyszerűen csak fel kéne tölteni a város honlapjára egy könnyen elérhető helyre, kereshető módon az összes 1 millió forintnál nagyobb összegű szerződést. Közpénzt költenek, így elszámolással tartoznak a közpénz tulajdonosának – azaz nekünk, debrecenieknek.
Szabó Bence: Ezzel elejét vehetnék azoknak a pletykáknak, miszerint a legzsírosabb közbeszerzéseket és megrendeléseket ugyanaz a néhány cég kapja évről-évre. Mindenki tudja, hogy van egy kör a városban, akik közel állnak a jelenlegi vezetéshez, és bizonyos munkák elvégzésére csak nekik van esélyük. Jogunkban áll tudni, pontosan ki ez a kör, és miért élveznek előjogokat másokkal szemben.
Mándi László: Ennek fontos gyakorlati haszna is lenne. Például magyarázatot kaphatnánk arra, hogy ugyan miért drágul évek óta évi 30-60%-kal a zöldterületek karbantartására fordított összeg? Miközben állítólag újrapályáztatták az ezzel foglalkozó vállalkozásokat. Azt pedig nem látjuk, hogy a város pl. két-háromszor tisztább és rendezettebb lenne, mint 2019-ben, pedig névleg ennyivel többet költenek erre mostanában… A nyilvánosság ereje mindig visszatartó a csalások és a pazarlás ellen, amivel nekünk, debrecenieknek tudunk pénzt spórolni.
Egy infóvonal beindítását is javasolják. Ez mire lenne jó?
Szabó Bence: Ebben is kétségbeejtő a lemaradás Debrecenben egy 21. századi városhoz képest. Ha ma be akarok jelenteni egy egyszerű lakossági problémát, pl. illegális hulladéklerakót találtam, vagy eldugult az esővíz-elvezető, akkor keresgélnem kell, mire találok valami telefonszámot a város honlapján. De nagy eséllyel nem a jó számot találom meg, és onnan továbbirányítanak valahová, már ha szerencsés vagyok. Nem egy ügy jutott már el hozzánk, amikor az egyszeri debreceni két-három telefon és emailezgetés után sem jutott el a megfelelő szervhez.
Mándi László: Ebben segítene egy egységes infóvonal, ahol minden jellemző lakossági panaszra gyors választ tudnának adni. Nem mellesleg egy ilyen modern call-center a panaszok rögzítésére, későbbi elemzésére is szolgál: mivel van a legtöbb baj, milyen típusú bejelentések érkeznek, mi mennyi idő alatt oldódik meg stb. Egy modern céges ügyfélszolgálatnál ez már alap – miért ne működhetne így az ország második legnagyobb városa, ami elvileg régióvezető szerepre törekszik?
Közmeghallgatást is követelnek, negyedévente. Papp László korábban azt mondta, hogy minden debreceni számára nyilvánosak a közgyűlések, hozzá is lehet szólni, jöjjenek el ezekre a debreceniek.
Szabó Bence: Ez egy tipikus cinikus fideszes válasz. A közgyűléseket egyrészt nem erre találták ki. A lakosságtól nem elvárható, hogy a jogi bikkfanyelven megfogalmazott közgyűlési előterjesztéseket elemezgesse, ráadásul könnyen lehet, hogy épp nem abban a témában szólna hozzá, mint amiről a közgyűlésen épp szó van. Emellett a közgyűlések hétköznap munkaidőben vannak, így nem túl korrekt azt várni, hogy az emberek szabadságot vesznek ki azért, hogy egy kérdésüket feltegyék.
Mándi László: Ráadásul a debreceniek nagy része még csak nem is hallott ezekről, annyira nem hirdetik őket. A közmeghallgatásokat munkaidőn kívül, a debreceniek igényeihez igazodva kell megszervezni. Azoknak teljes egészében az előre írásban feltett vagy helyben megfogalmazott lakossági kérdésekre adott válaszokról kell szólnia. És még valami: ha a városvezetés csak feleakkora erőfeszítést tenne egy-egy ilyen közmeghallgatás meghirdetésébe a debreceniek körében, mint amekkora propaganda-arzenállal a saját sikereit terjeszti, azzal már nagyot lépnénk előre az átláthatóság felé.
Január 27-én Kosztin Mihállyal együtt bejelentették Önöket, mint a Momentum országgyűlési képviselő-jelötjeit az ellenzéki előválasztáson. Azóta az LMP sajtótájékoztatón nevezte meg debreceni jelöltjét, a DK pedig kampánykiadványában tett utalást arra, hogy kiket indítana a városban. Mit szólnak az “ellenfelekhez”?
Mándi László: Az LMP csak a 2-es körzetben jelentett be jelöltet, a DK kiadányából pedig az 1-es és 2-es körzetekben lehet sejteni az indulásukat. Bárkik is indulnak azonban, nekünk nem velük kell foglalkozni, hanem azzal, amit eddig is csináltunk: dolgoznunk a debreceniekért. A Momentum itt helyben az elmúlt időszakban már megmutatta, mit jelent a cselekvő ellenzéki politizálás. Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen látják a városban ezt a munkát, amit végzünk.
Szabó Bence: És itt nemcsak a CIVAQUA-petíció sikeréről van szó, hanem arról is, hogy felkavartuk az állóvizet a város közéletében. Kritikáink hatására a debreceniek újra elkezdtek beszélgetni a helyi problémákról. Ahogy a városvezetés is, hiszen nyilvánvalóan látszik, hogy számtalan ügy megoldásának a mi nyomásunk miatt fogtak végre neki. Bízunk benne, hogy kitartó munkánkat a választók is értékelni fogják az idén őszi előválasztásokon. Meg persze 2022 tavaszán.
