A Szent István-i életmű nemzetünk történelmének legidőtállóbb alkotása, amely egy évezred távlatában is erőt adó fundamentuma országunk létének és jövőjének – mondta Debrecen polgármestere augusztus 20-án a belvárosi Dósa nádor téren, ahol felavatták az első király egészalakos szobrát.
Papp László hozzátette: ez a szilárd alap adta meg az esélyt nekünk, magyaroknak arra, hogy az évszázadok viharait átvészelve ma is erős és büszke európai nemzetként képviseljük a szent király által örökül ránk hagyott eszmét, a keresztény magyar államiságot.
Trianonra utalva azt mondta, ez az év annak a békediktátumnak a 100. évfordulója, amely szétverte a Szent István-i magyar állam egységét, de amely minden törekvése ellenére sem tudta szétszakítani a magyar nemzet összetartozásának erős kötelékét.
“A történelem úgy rendelkezett, hogy nem ünnepelhetünk a Szent István-i Magyarország határai között, de ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy anyaországi és határontúli magyarok együtt ünnepeljék Európa egyik legrégebbi államisággal rendelkező nemzetének megszületését”
– hangoztatta a polgármester.
Papp László hozzátette: Debrecen a magyar kereszténység egyik kiemelkedő központjaként a modern nemzeti konzervativizmus zászlóvivőjeként mélyen elkötelezett az államalapító király eszmeiségének ápolása, erősítése és az utókorra történő átörökítése mellett. Ezt a tiszteletet jelképezi Szent István első köztéri szobra Debrecenben – fűzte hozzá.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy “van ahol úgy gondolják, nincs már szükség Szent István szoborra, leállítják annak megvalósítását, és inkább tesznek ki szivárványos zászlót a középületekre az államalapítás ünnepe előtti napokban”.
“Budapesten nem lesz új Szent István szobor, de lobog a szivárványos zászló, Debrecenben pedig áll a Szent István szobor, és a nemzeti színű zászló lobog”
– mondta Papp László.
A debreceni polgármester szerint a kereszténység védelmének feladata Szent Istvántól kezdve az egyik legfontosabb küldetése és feladata a magyarságnak.
“A keresztény identitás megerősítése Magyarország és egész Európa jövőjének záloga, stabilitásának feltétele, ezen múlik fennmaradásunk, erősödésünk, további gyarapodásunk” – hangoztatta. Megjegyezte: ma különösen nagy jelentősége van e törekvésnek, mivel Európában egyre erősebbé válik a kereszténység gyengítésének szándéka.
Debrecen azt üzeni az első király szobrának az összetartozás évében történő felállításával, hogy “kötelességünk úgy élni, munkánkat úgy végezni, hogy a magyarság szellemi és lelki egységét megőrizzük és megerősítsük” – jelentette ki Papp László. Hozzátette: jövőnket a keresztény Európában képzeljük el, de “számunkra hazánk az első, és minden ami a nehezen kivívott szuverenitásunktól megfoszt, elfogadhatatlan”.
Szent István erős Magyarországot épített és hagyott örökül az utódoknak, “bennünket sem vezethet más szándék, minthogy erős Magyarországot, erős Debrecent hagyjunk örökül”
– mondta Debrecen polgármestere, majd leleplezték Szanyi Borbála szobrászművész alkotását.
Az egészalakos szobrot Fekete Károly református püspök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, és Palánki Ferenc római katolikus megyéspüspök áldotta, illetve szentelte meg, majd a résztvevők koszorúkat helyeztek el a szobor talapzatán.
A képen Pósán László (b) és Tasó László (j2), a térség fideszes országgyűlési képviselői, Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester (b2), Szanyi Borbála szobrászművész (b3), Puskás István (Fidesz-KDNP) alpolgármester (j3) és Rácz Róbert, Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott (j) Szent István szobrának felavatásán a debreceni Dósa nádor téren az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén, 2020. augusztus 20-án. MTI/Czeglédi Zsolt
