A Debrecen 2030 program egy korszakalkotó, Debrecen dimenzióváltását, léptékváltását jelentő komplex és átfogó városépítő stratégia, amely meghatározó jelentőséggel bír majd az évszázad előttünk álló részére – mondta Papp László polgármester a Debrecen 2030 programot bejelentő sajtótájékoztatón.
Mi, itt Debrecenben magunk mögött hagyjuk az elmúlt 100 év kudarcait és nyitunk egy sikeres új évszázadot
– fogalmazott Papp László polgármester.
A Debrecen 2030 létrejöttének egyik legfontosabb feltétele az a politikai stabilitás, amely 1998 óta jellemzi a várost. 22 éve következetesen és céltudatosan fejlesztjük Debrecent a régió vezető városává. Fejlesztéseink középpontjában az áll: Mindent a debreceniekért teszünk. Ez a gondolat a D2030-ban is tovább él.
Mi vagyunk az első magyar város, amely a magyar kormány által határozattal és konkrét forrással megerősített, 2030-ig terjedő, komplex fejlesztési programmal rendelkezik
– mondta Papp László polgármester.
A Debrecen 2030 stratégia kettős céllal bír: egyfelől megteremteni a város belső egyensúlyát a gazdaság-közlekedés-jólét-lakhatás rendszerében, másrészt pedig a fejlesztések határon túli, nemzetközi dimenzióit figyelembe véve biztosítani, hogy Debrecen 2030-ra sikeres közép-európai regionális központ legyen.
Új korszakot nyitunk, dinamikus növekedést hirdetve az oktatásban – elsősorban a gazdaságorientált képzésekre fókuszálva -, nemzetközi jelentőségű kulturális fejlesztéseket indítunk, amelyeknek zászlóshajó projektjei az új Természettudományi Múzeum és egy komolyzenei hangversenyterem lesz.
A jövő közép-európai régióközpontja nem képzelhető el a fenntarthatóság és környezettudatos városirányítás nélkül.
Új környezetpolitikát hirdetünk, középpontban az erdők és zöld területek védelmével, minőségi megújításával, megújuló energiára épülő fejlesztésekkel és a Civaqua-programmal, amely a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül juttatja el Debrecen területére.
A Debrecen 2030 program első, 2021 és 2023 közötti időszakban
48,3 milliárd forint kormányzati támogatást irányoz elő a végrehajtásra, amelynek kedvezményezettjei Debrecen városa, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
A program része az Intermodális Közlekedési Központ megvalósítása, az 1-es villamosvonal korszerűsítése, új villamosvonal kiépítése kelet-nyugati irányban, valamint a Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztése is.
A teljes programot a következő időszakban részletesen is ismertetik.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédében elmondta: a fejlődés egyik motorja Debrecen városa. Hozzátette: a kormány nem tesz különbséget kis- és nagy települések között, hiszen a magyar emberek jólétének támogatása a fő cél. Cél továbbá, hogy Debrecen ne csak Magyarország keleti régiójának központja, hanem egy igazodási pont legyen a határ túlsó oldalán lévő területeknek is. A Debrecen 2030 programnak több eleme van, ismertette a miniszter: gazdasági, oktatási, közlekedési, kulturális és egészségügyi. Elmondta: a gazdaságfejlesztés legfontosabb pillére a közlekedés fejlesztése, a nemzetközi repülőtér infrastruktúrája kiemelt projekt, céljuk, hogy Debrecen repülőtere nemzetközi repülőterévé váljon, hogy elérjék a 2 millió utasszámot. Az oktatásfejlesztés azért is fontos, emelte ki, mert nemcsak a lakhely minőségét, de aktivitását is befolyásolja, így nagy hangsúlyt fektetnek a Debreceni Egyetem fejlesztésére. Kulturális területen a Csokonai Színház fejlesztését, valamint a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költözését emelte ki. Palkovics László szerint jól mutatja a város sikerességét, hogy a járványhelyzet ellenére a BMW tovább építi a gyárát, csak kis csúszásra lehet számítani.
A Debreceni Egyetem rektora, Szilvássy Zoltán elmondta: a komplex program vezérelve, hogy az egyetem minél inkább a gazdaság javát szolgálja. Egy régió ugyanis akkor tud sikeres lenni, ha kiváló oktatással rendelkezik. Debrecent két értékes kapcsolat jellemzi – tette hozzá – ez az egyetem fő hatóereje: az első az innovatív klaszterek elve, a regionális szereplők összefogása, míg a másik a nemzetköziesedés. A Debreceni Egyetem 10 éves megállapodást kötött a MIT-val (az MIT világ egyik vezető egyeteme, a Massachussetts Institute of Technology), ahogyan a Lomonoszov Egyetemmel is megállapodott. Utóbbi révén valósulhat meg az, hogy a debreceni Napfizikai Obszervatórium modern detektorállomássá váljon, amellyel a mezőgazdálkodást is segíteni tudják.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja a program egyes konkrét elemeiről beszélt. Mint mondta, a program keretében valósul meg többek között az egyetemi campus és az egyetemi science parkok fejlesztése, a parkban két épület alapkövének letétele, a Debreceni Egyetem főépületének külső és energetikai rekonstrukciója, a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Középiskolája és Kollégiuma fejlesztése, e-sport központ létrehozása a Nagyerdei Stadionban, a Böszörményi úti campus sporttudományi oktatásának fejlesztése, valamint a Dóczy Sporttudományi Oktatóközpont infrastrukturális fejlesztése.
A magyar jövő Debrecenben épül – erről már Kósa Lajos beszélt, hangsúlyozva, hogy minden szónak jelentősége van. – Debrecen az egyetlen olyan települése az országnak, ahol ezt stabilan lehet állítani – mondta. – Akkor is így volt ez, amikor a török idők előtt Debrecen kollégiumot, iskolát épített.
Akkor is itt épült a magyar jövő, amikor 1561-ben elindult az ország egyik legrégebbi, azóta is működő könyvnyomtatással foglalkozó vállalata, a mai Alföldi Nyomda. Akkor is itt épült a magyar jövő, amikor az ország utolsó sikeres szabadságharcának Debrecen volt a központja. De akkor is itt épült, amikor a „kalapos király” be akarta vezetni a németet: Debrecen az egyetlen szabad királyi város volt, mely ezt megtagadta, mondván, hogy nem tudunk németül. S akkor is itt épült, amikor 1849-ben a szabadságáért harcolt az ország – hangsúlyozta Kósa Lajos.
Amikor a magyar jövő nem épült Debrecenben, akkor az országnak is rosszul ment!
– jegyezte meg a politikus, hozzátéve, hogy a szocializmus nem tudott mit kezdeni Debrecennel, s Debrecen sem azzal a rendszerrel. Kósa Lajos szólt arról is, hogy a globalizmus és patriotizmus viszonyrendszerében is el lehet helyezni a várost. – A baloldal globalizmusa arról szól, mit kell lemásolni a haladóktól, s azt bevezetni, ha kell, ha nem. A jobboldali patriotizmus meg azt nézi, hogyan tudunk hozzájárulni a világ fejlődéséhez a magunk eszközeivel – mondta. Példaképpen Bartók Bélát említette, aki magyar volt, ugyanakkor képes volt kora legfontosabb irányzataihoz értéket hozzátenni. Ha Debrecenről lehet valami mondani: egy nemzeti patrióta, nagyon-nagyon magyar város.
Ez a program is nagyon magyar, nagyon patrióta, és jövőt építő
– mondta a politikus. Kitért arra is, hogy egy utat megnyitni, egy villamosvonalat kialakítani 50-100 évre szóló beavatkozás a város szövetébe.
Vannak komoly terveink. Nem kell ettől megijedni. Akinek nincsenek megvalósíthatatlan álmai, azoknak megvalósítható álmai sincsenek. Nekünk vannak, dolgozunk, s meg fogjuk valósítani az álmainkat. A kormány támogatásával, a polgármester vezetésével. A debreceniek javára, a magyarság javára. Ennek nem lesz akadálya országhatár, kisszerűség. Debrecen sikeres város lesz, és ha sikeres lesz, akkor az ország is az lesz!
– hangsúlyozta Kósa Lajos.
