Új szereplőként került be a Momentum Debrecen politikai életébe. Helyzetelemzés és jövőbeni tervek a párt debreceni elnökével.
Járvány idején egy politikust mennyire tart otthon a kijárási korlátozás?
Egy politikust kevéssé tart otthon. A kijárási korlátozás a munkába járásra nem vonatkozik, egy jó politikusnak pedig a munkája gyakran jár azzal, hogy emberek közé megy. Természetesen a megfelelő védekezési szabályok betartásával.
Azért lakossági fórumot nem tarthat mostanában, és az önök által oly kedvelt utcai pultozás sem megengedett…
Természetesen nem a pultozásra gondoltam. De pont a minap délelőtt voltunk Szabó Bence képviselőtársammal az Újkert és a Vénkert több háziorvosi rendelőjében, hogy az ott dolgozó háziorvosoknak FFP2-maszkokat adjunk át. Ezt elég nehéz lenne úgy megtenni, hogy nem mozdulunk ki otthonról.
Önök vásárolták a maszkokat?
Csak részben. A Momentum országosan hirdetett adománygyűjtést, amelyhez természetesen mi is csatlakoztunk. A befolyt 4,5 millió forintból a Momentum több ezer jó minőségű, magas szintű védelmet biztostó KN95/FFP2-maszkot vásárolt. Ebből osztottunk mi is a debreceni háziorvosoknak.
Milyen volt a fogadtatás? Mertek elfogadni adományt egy kormány által finoman szólva sem kedvelt párttól?
Az első 20 hívásból 20 orvos nagy örömmel fogadta a felajánlást. Végül egyetlen háziorvos volt, aki visszautasította az adományt. Viszont sajnos az átadásokkor tapasztalhattuk: az orvosok félnek. Senki sem merte arccal és névvel vállalni magát, ami egész egyszerűen elképesztő közállapotokról árulkodik. Miféle kormányzás az, ahol a háziorvosaink félnek a hatalomtól? Emellett többen elmondták, hogy az általunk adott maszkok eddig a legjobb minőségű védőfelszerelések, amit a járvány idején kaptak…
A maszkosztáson kívül mit csinálnak mostanában Debrecenben? Milyen lehetősége van egy ellenzéki pártnak egy korlátlan Fidesz-felhatalmazással egybekötött világjárvány idején?
Kevesebb terünk van, mint korábban, ezt kétségtelenül tapasztaljuk. A Momentum debreceni szervezetének komoly tervei voltak az idei évre, mert bőven van tennivaló Debrecenben. Ezeket most egy időre elhalasztottuk, és folyamatosan alkalmazkodtunk a járvány kihívásaihoz. Tennivaló az most is van bőven. Rögtön a veszélyhelyzet kihirdetése után például összeállítottunk egy költségvetésileg megalapozott „Gazdasági Védőháló” elnevezésű tervet Debrecen lakosságának és vállalkozásainak megsegítésére.
Nem a kormány dolga lenne gazdasági mentőcsomagot készíteni?
Március közepén jártunk, a kormánynak akkor még semmilyen elképzelése nem volt arra, hogy mit akar kezdeni a gazdasági válsággal. Ez persze szomorú, mert már akkor nyilvánvaló volt, hogy hamarosan tízezrével veszítik el a munkájukat és a megélhetésüket az emberek. A mi tervünk az volt, hogy Debrecen addig segítse ki a vállalkozásokat és a munka nélkül maradtakat, amíg a kormány feleszmél, és átveszi ezt a szerepet.
Ez végül megtörtént, nem?
A kormánypropaganda szintjén igen. Március végén egy harmatgyenge csomagot állított össze a kormány, ami minimális enyhítéseket adott egy szűk kör részére. Maguk is észlelték, hogy ez kevés, így április 7-én újabb intézkedéseket jelentettek be. Ezek közül a legfontosabb az az állami bérkiegészítés volt, amit Palkovics miniszternek a bejelentés után pár órával már hosszasan magyaráznia kellett egy interjúban, mert rajta kívül senki sem értette. Rá két hétre pedig már módosították is a rendeletet, mert ismét rájöttek, hogy nem alkalmas a munkahelyek megőrzésére. Gazdasági válság idején a kormánynak erőt és stabilitást kellene sugároznia, nem hetente újabb ötletekkel előállnia az előzőleg elbaltázott javaslatok javítására.
Mi a véleménye az állami mentőcsomagok jelenlegi mértékéről?
Az látszik, hogy a kormány belátta: sokkal komolyabb szerepet kell vállalnia a gazdaság és a lakosság kisegítésében, mint azt eredetileg képzelte. De az eddig bejelentett intézkedések a cégek számára túlságosan zavarosak és nem mindenki számára igénybe vehetők. A munkájukat elveszítőkkel, az eddigi kényszervállalkozókkal, a nem megfelelően bejelentett munkavállalókkal, a kölcsönzött dolgozókkal és ki tudja még hány csoportjával a társadalomnak pedig egyszerűen nem foglalkozik a kormány. Rajtuk nem segítenek az adókedvezmények meg az alapvetően nagy cégekre kitalált rövidített munkaidő.
A kkv-k számára nyújtott kedvezményes hitelkonstrukciók általában véve hasznosak, de csak akkor, ha látják, mire számíthatnak, mikor állhat helyre a kereslet azokon a piacokon, ahol működnek. De ez a kormány mindig csak napról-napra, esetleg hétről-hétre kommunikál, annál előrébb senki nem tud tervezni az országban. Pedig egy-egy elejtett mondatból sejthetjük: vannak adataik és hosszú távú terveik, de politikai okokból biztonságosabbnak tartják, hogy nem osztják meg ezeket az emberekkel. Így nem kell vállalniuk a felelősséget azért, ha tévedtek volna.
Térjünk vissza Debrecenhez! Mi lett az önök által bejelentett Gazdasági Védőháló sorsa?
Papp László polgármester válaszra sem méltatta a kezdeményezést. Helyette bejelentette, hogy bérletidíj-kedvezményeket ad a Cívis Ház Zrt. tulajdonában álló önkormányzati ingatlanok céges bérlőinek. Ez egyébként jó lépés volt, sajnos a nagyon kevés egyike. Rögtön utána pedig létrehozták a Debreceni Segélyalap nevű történetet, ami tökéletesen kifejezi a városvezetés hozzáállását és felelősségvállalását a debreceniek irányába.
Mi a baj a Segélyalappal?
Sajnos szinte csak probléma van vele. Egyrészt rendkívül kevés, mondhatni nevetséges összeggel nyitotta meg a város. 20 millió forint az ország második legnagyobb városától, aminek idei költségvetési főösszege meghaladja a 161 milliárd forintot, felháborítóan kevés. Milyen példát mutattak ezzel a város tehetős polgárainak és vállalatainak? „Ha a város ennyit rak bele, akkor nekem se kell megerőltetnem magam.” Ezt mutatta is, hogy hetekig alig gyűlt bele valami is. A legnagyobb befizetők maguk az önkormányzati képviselők voltak, mind a fideszesek, mind az ellenzékiek. Magunk is adtunk bele képviselőtársammal. Az tiszteletre méltó, hogy Papp László a teljes áprilisi fizetését felajánlotta az alapba. De egy 200 ezres nagyvárosban ez sajnos nem elegendő. A mi gazdasági védőhálónk csak a munkájukat elveszítő debrecenieknek mintegy 500 millió forintot szabadított volna fel, fejenként 100 ezer forintot biztosítva minden munkáját elvesztőnek.
Honnan lett volna erre pénz?
Közgazdász vagyok, nem a levegőbe beszélek, amikor azt mondom, hogy lenne rá forrás bőven a debreceni költségvetésben. Ott van például a közterület-fenntartásra betervezett horrorisztikusan magas összeg, 1,5 milliárd forint, ami a tavalyinak közel a kétszerese. Azt gondolom, hogy a tökéletesre nyírt fűnél és a csillogó kukáknál fontosabb most az egyik napról a másikra munka nélkül maradt debreceniek megélhetésének és társadalmi státuszának megőrzése. De említhetném a debreceni nagyrendezvényeket, hiszen senki nem gondolhatja komolyan, hogy virágkarnevált meg főtéri tömegeseményeket fogunk rendezni nyáron.
A Segélyalap minimális összegénél már csak a belőle igényelhető támogatási konstrukciók problámásabbak. Egyrészt nagyon alacsony összegeket lehet kapni egy rászorulónak, másrészt rendkívül szigorú feltételhez kötött, hogy ki jogosult a támogatásra. Azt sem értem, hogy miért van az, hogy ha valaki rezsitámogatást igényel, akkor háromszor húszezer forintot kap, ha pedig laptopot akar a gyermeke digitális oktatásához vásárolni, akkor csak egyszeri huszonötezret. Miért kellett ezt ennyire túlbonyolítani, és igazságtalanul kialakítani?
Sokat kritizálta az elmúlt hetekben Papp László polgármesteri teljesítményét. Mit csinálna másképp?
A polgármester sajnos a kezdetektől fogva kizárta az ellenzéket Debrecen járvány idején történő döntéshozatalból. Az elmúlt két hónapban mindössze egyetlen alkalommal tartott egy rövid tájékoztatót a képviselőknek az aktuális helyzetről. A veszélyhelyzet miatt felhatalmazást kapott, hogy egymaga döntsön a testület helyett, ami rendben is van. De ez nem jelenti azt, hogy nem kérheti ki a képviselők véleményét. Amikor Nagypéntek előtti csütörtök este kapunk meg véleményezésre egy 230 oldalas anyagot azzal, hogy kedd délig küldjük vissza, vagy amikor egy 13 órakor kiküldött előterjesztésre 16 órára várják a választ – ezek nem tűnnek együttműködő hozzáállásnak.
A kérdésére válaszolva: én online közgyűlést tartanék, hiszen a 21. században vagyunk. Ez lehetővé tenné nekünk, képviselőknek, hogy a kérdéseinket és az észrevételeinket személyesen beszéljük meg, így sokkal nagyobb tere lenne az együttműködésnek. Járvány és válság van, Debrecennek sokkal inkább össze kellene fognia, mint általában. Hogy nem jött létre együttműködés, az egyértelműen Papp László felelőssége. Emellett sokkal aktívabb szerepet vállalnék a helyi járványügyi helyzet monitorozásában, a lakosság tájékoztatásában és közvetlen támogatásában.
Ezt hogy érti? Papp Lászlónak polgármesterként mi köze a vírus elleni védekezéshez?
Nagyon is sok! Nézzék meg a momentumos polgármestereket szerte az országban! Déri Tibor Újpesten napi szinten tájékoztatja a lakosságot a járvány helyi számairól. Közvetlen kapcsolatban van a helyi járványügyi hatóságokkal, egészségügyi intézményekkel, és a megszerzett információkat megosztja az emberekkel. Soproni Tamás Terézvárosban pedig példamutató gazdasági segítséget ad nemcsak a helyi vállalkozásoknak, de az embereknek is. Nem mellesleg 22.000 textilmaszkot osztott ki a kerületben, minden háztartásnak jutott belőle. Vagy ott van Nyirati Klára, Baja momentumos polgármestere, aki a teljes lakosságot és a helyi egészségügyi dolgozókat is ellátta védőmaszkokkal. Én az ő példájukat követném, mert egy polgármester nemcsak házmester a városában: felelősséggel tartozik az ott lakók biztonságáért, életminőségéért, boldogulásáért.
Mit tervez a Momentum Debrecenben a közeljövőben?
Aki kicsit is követte a debreceni közéletet és politikát az elmúlt hónapokban, az láthatta, hogy a Momentum a korábbi évek ellenzéki működéséhez képest aktívabb, kritikusabb és kezdeményezőbb szerepet vállalt. Új szereplőként kerültünk be Debrecen politikai életébe, el is vártuk magunktól, hogy helyben is megmutassuk, miben más a Momentum. Sajnos azok a témák, amelyeket korábban aktívan felkaroltunk, legyen az Debrecen kulturális élete, a tömegközlekedés problémái, a bekötőutak túlterheltsége vagy az erdőspusztai tavak helyzete, egy ideig most háttérbe szorulnak. Helyettük egyrészt továbbra is nyomás alatt tartjuk a városvezetést, hogy adjon világosabb tájékoztatást és komolyabban vehető anyagi támogatást a debrecenieknek. Ebben már vannak részsikereink.
Milyen részsikerekre gondol?
Például arra, hogy amint a Momentum elkezdte keményen bírálni a városvezetést a Debreceni Segélyalap alacsony összege miatt, hirtelen bejelentették, hogy már 120 millió gyűlt össze benne. Úgy, hogy pár nappal azelőtt még 40 millió volt. Nem mi vagyunk az egyetlenek, akiknek ez feltűnt.
Hasonlóképp, sokat kritizáltuk Papp Lászlót az elégtelen lakossági kommunikáció miatt, még levelet is írtam neki, hogy polgármesterként vállaljon felelősséget, és adjon világos és rendszeres tájékoztatást a debrecenieknek. Bár ez lassabban ment át, azért csak sikerült elérnünk, hogy készült néhány tájékoztató videó, létrejött egy segélyvonal, sőt, a napokban végre – tegyük hozzá, 1,5 hónap elteltével – a város honlapjának címoldalára kikerült két link a koronavírussal és a Segélyalappal kapcsolatos tudnivalókról. Büszkék vagyunk ezekre az eredményekre, hiszen az ellenzék mindenkori feladatainak egyike, hogy a hatalmat nyílt kommunikációra késztesse. De nem szeretnénk itt megállni.
Mire gondol? Terveznek konkrét akciókat?
Nem tettünk le az idei terveinkről, amelyek során Debrecen fontos, de a jelenlegi városvezetés által elhanyagolt témáira szeretnénk megoldásokat találni. Figyelemmel kísérjük a korlátozásokat és a lazításokat, és ennek megfelelően döntünk arról, hogy milyen akcióinkkal mikor jövünk elő. Az aktivistáink készen állnak. Addig is azonban van bőven teendő a járványügyi helyzet és a gazdasági válság helyi kezelése terén. Továbbra is szeretnénk, hogy a város aktívabb szerepet vállaljon a helyi gazdaság és a lakosság megsegítésében. Örvendetes jelnek tartjuk, hogy ennek kapcsán most feladatot adtak a munkáját kimagasló színvonalon végző EDC Debrecen Nonprofit Kft-nek. Figyelni fogjuk, milyen előrelépések történnek ezen a téren. Emellett szerencsére számos momentumos polgármestertől látunk működő jó példákat a válság kezelésére. Ezeket le fogjuk fordítani a debreceni viszonyokra, és konstruktív javaslatoka fogunk tenni a városvezetésnek. Rajtunk nem fog múlni.
