A debreceni Református Nagytemplom és Református Kollégium közötti Emlékkertben kedden este felavatták a reformáció emlékművét, Györfi Sándor és Györfi Lajos szobrászművész alkotását.A reformáció emlékévének rendezvényeit összegezve Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta: a Reformáció Emlékbizottság működése óta csaknem 1500 rendezvényen emlékeztek meg a reformációról a Kárpát-medencében. A bizottság közvetlen támogatásával eddig 127 eseményt szerveztek, 16 szobrot, emlékművet adtak át, 5 emlékhelyet, parkot alakítottak ki, és múlt vasárnap Budapest 16. kerületében felavatták a Reformátorok terét.
Kósa Lajos tárca nélküli miniszter arról beszélt: volt időszak, amikor a hit elválasztotta, volt, amikor összekötötte az embereket, a mai kor kihívásaiban, küzdelmeiben sokkal több minden köti össze a reformátusokat, a katolikusokat, az evangélium szerint élőket, mint ami elválasztja.
Papp László, Debrecen polgármestere kiemelte: a város és a reformáció, mint “test és lélek élt együtt” az évszázadok során.
“A reformáció Debrecen legsikeresebb projektje, de fordítva is igaz: a reformáció legsikeresebb projektje Debrecen” – mondta a polgármester, majd hosszan sorolta, mit jelentett a városnak a reformáció, és mit adott Debrecen a református egyháznak.
Fekete Károly tiszántúli református püspök a reformáció bölcsőjének nevezte Debrecent, ahol 450 évv el ezelőtt, a második helvét hitvallás elfogadásával megalakult a magyar református egyház.
A templom és iskola, a Református Nagytemplom és a Református Kollégium épületegyüttese között méltó helyet kapott a reformáció emlékműve – mondta a püspök, majd megáldotta a Nagytemplom helyén egy
kor álló András-templomot szimbolizáló és az Úr asztalát is megjelenítő emlékművet.
A szoboravató résztvevői ezután átvonultak a Nagytemplomba, ahol úrvacsorás ünnepi ökumenikus istentiszteleten Fekete Károly püspök hirdetett igét, majd Vajda János: Istenes ének című művének ősbemutatóját hallgatták meg a jelenlévők.
