A Fővárosi Állat- és Növénykertből 6 fiatal egyed sisakos kaméleon érkezett a debreceni állatkertbe. Jelenleg egy kifejlett példány található a Pálmaházban, akihez a kicsik később fognak csatlakozni. A gondozók még elkülönítve, apró tücskökkel táplálják az új jövevényeket.
A sisakos kaméleon Jemen és Szaúd-Arábia Vörös-tenger menti hegyeiben, félsivatagokban, cserjés-fás területeken, vagy akár öntözött kertekben él. A többi kaméleonhoz hasonlóan a fák ágai között mozog. Nappali állatok. Bár elsősorban rovarevők, étrendjüket időnként kiegészítik falevéllel, gyümölcsökkel és bimbókkal is. Zsákmányát lesből, rendkívül hosszú nyelvének gyors kiöltésével és a rovar megragadásával fogja el. Vízszükségletét a leveleken található cseppekből elégíti ki, az álló vízfelületet fel sem ismeri és ha a terráriumban csak ilyen áll rendelkezésére, akkor kiszáradhat.
A sisakos kaméleon viszonylag nagy termetű faj, egyes hímjei a 60 cm-es teljes testhosszt is elérhetik, bár az átlagméret inkább csak 35-45 cm. A nőstények kisebbek, hosszuk általában 30 cm körül van. A faj jellegzetessége a fejen viselt, oldalnézetből sisakszerű, magas taréj, mely a hímek esetében jelentősen nagyobb, akár 8 cm magas is lehet. A hím kaméleonok alapszíne zöld, melyet sárga, barna és kék sávok és foltok ékesítenek. Az alapszín az állat hangulatától függően élénk türkiztől a sötét olívazöldig változhat.
Felfokozott érzelmi állapotban, például ha egy másik hímmel találkozik, a színei megélénkülnek, a kontúrok élesebbé válnak. A fiatal állatok és a párzási időszakon kívüli nőstények egyöntetű zöld színűek, esetleg fehér foltokkal a testükön. A párzási időszakban egészen sötétzöldre váltanak, melyet kék és sárga foltok díszítenek; a megtermékenyített nőstények egészen sötétek, szinte feketék. A hímek hátsó lábainak sarkain kis sarkantyúk is megfigyelhetőek. Teste oldalról lapított, lábujjai 3-2 arányban összenőttek és a vékony ágak megragadásához alkalmazkodtak.
