A Momentum, az MSZP, a Jobbik és a DK is reagált kedden arra, hogy az uniós tagállamok nagykövetei hétfőn pozitívan értékelték a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet, és annak hivatalos elfogadását javasolták az Európai Unió Tanácsának.
– Megvalósultak a magyar kormány által júniusban kitűzött célok – jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden Budapesten, miután az uniós tagállamok nagykövetei hétfőn pozitívan értékelték a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet és annak hivatalos elfogadását javasolták az Európai Unió Tanácsának.
A miniszter sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, az volt a céljuk, hogy december 31-ig megállapodjanak az Európai Bizottsággal a kohéziós pénzekről annak érdekében, hogy Magyarország a forrásvesztést elkerülje, továbbá az Európai Tanácsnak jóvá kell hagyni a magyar helyreállítási tervet.
Közölte, a hétfői döntés azt is jelenti, hogy Magyarország – a többi tagállamhoz hasonlóan – most már hozzáférhet az uniós forrásokhoz. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílik meg Magyarország számára – tette hozzá. Navracsics Tibor azt mondta, az operatív programok esetében a magyar társfinanszírozással együtt 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig.
A Momentum politikusai szerint kizárólag Orbán Viktor miniszterelnököt terheli a felelősség azért, hogy Magyarország későn és kevesebb pénzt kaphat az EU-tól. Az Európai Tanács tegnapi döntésével ugyanis összesen több mint 4800 milliárd forint EU-s támogatás sorsa maradt továbbra is bizonytalan – jegyezték meg.
Az MSZP szerint a felzárkóztatási pénzek elvesztésének veszélye továbbra sem múlt el, de az uniós tagállamok diplomatái által javasolt megállapodással az Orbán-kormány haladékot kapna arra, hogy megfeleljen az európai normáknak, és a magyar költségvetés is kapna elegendő plusz forrást ahhoz, hogy az ország elkerülje a még nagyobb válságot.
A Jobbik úgy reagált, hogy azért juthat hozzá Magyarország az uniós forrásokhoz, mert a magyar kormány meghátrált, és mégis beleegyezett abba, hogy az Európai Unió közös hitelfelvétellel támogassa Ukrajnát, valamint elfogadta a 15 százalékos globális minimumadó bevezetését is. Hozzátették, a legnagyobb feladat még hátravan: a forrásokat ugyanis haza kell hozni, hogy a magyar polgároknak segítsenek.
Hiábavaló volt az Európai Bizottság “elkápráztatására szolgáló” törvényhozás és a megannyi vétó feladása, Orbán Viktor miniszterelnök legfontosabb európai politikai mérkőzése brüsszeli fegyverletétellel zárult
– mondta keddi, online sajtótájékoztatóján a DK EP-képviselője.
Rónai Sándor úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök hatalmas vereséget szenvedett Európában, a hétfői döntés azt jelenti, hogy nem jön uniós pénz, “amíg azt ellopják”. A kormányfő nemcsak a helyreállítási alapban lévő uniós pénzeket “bukta el”, hanem a kohéziós alapban lévő pénzekből is befagyasztva maradt 2600 milliárd forint – jelentette ki Rónai Sándor.
A miniszterelnök célja a vétókkal és az Európai Bizottság megnyugtatására hozott törvényekkel éppen azt lett volna, hogy megszerezze a helyreállítási alapban lévő sok ezer milliárd forintot – állította. Ezeket a pénzeket gyakorlatilag bármire fel lehet használni, és nem évek múlva érkeznek meg hosszú pályázati eljárásokat követően, hanem szinte azonnal megkaphatná az ország – emelte ki az EP-képviselő. Ezt a pénzt Orbán Viktor hétfő este “elveszítette és csak akkor kaphatná meg jövő tavasszal, ha újra demokratikus jogállamot csinálna Magyarországból, független ügyészséggel és független igazságszolgáltatással” – mondta a politikus.
