Az Európai Bizottság ma kiadott közleményében ismételten megerősíti, hogy az Európai Unió elkötelezetten küzd azért, hogy gyorsabb előrelépést sikerüljön elérni az éghajlatvédelem terén. Az ENSZ főtitkára által szeptember 23-ra New Yorkba összehívott éghajlat-politikai csúcstalálkozó időpontjának közeledtével a Bizottság fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az Európai Unió – a kihívás megoldását szolgáló átfogó nemzetközi megállapodás megszületésében játszott érdemi szerepe révén – éllovasa az éghajlat védelmét célzó globális erőfeszítéseknek, ezzel egyidejűleg pedig egységesen, gyorsan és határozottan lép fel saját területén az ügy érdekében. A legnagyobb gazdasági szereplők, az ún. meghatározó gazdaságok közül az Európai Unió az első, amely jogilag kötelező erejű keretszabályozást léptetett életbe, hogy teljesítse a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeit, és jó úton halad afelé, hogy alacsony üvegházhatású-gázkibocsátású gazdasági termelésre álljon át. Távlati célja az, hogy gazdasága 2050-re teljesen klímasemlegessé váljon.
Az ENSZ éghajlat-politikai csúcstalálkozójára készülve az Európai Bizottság Eurobarometer felmérést végzett az éghajlat- és az energiapolitika témájában, melynek eredményét ma tette közzé. A felmérés azt állapította meg, hogy Európában a polgárok 93%-a (Magyarországon a 96%-a) súlyos problémának tartja az éghajlatváltozást, és 92%-uk (Magyarországon a 95%-uk) támogatja az EU klímasemlegességre vonatkozó, 2050-re kitűzött célját. A felmérésből az is kiderül, hogy a válaszadók túlnyomó többsége az uniós tagállamok mindegyikében – így Magyarországon is – támogatja az éghajlatváltozás ellen hozott intézkedéseket, és azt szeretné, ha az uniós és a tagállami vezetők még komolyabb célokat tűznének ki ezen a területen, és növelnék Európa energiabiztonságát. A megkérdezettek több mint kétharmada (uniós szinten a 72%-a, Magyarországon pedig a 76%-a) szerint a fosszilis tüzelőanyagok behozatalának csökkentése az energiabiztonságra és a gazdaságra is kedvezően hatna. Ezen túlmenően a felmérés eredményei azt mutatják, hogy mindegyik tagállamban növekedett a polgárok szerepvállalása a klímaváltozás elleni küzdelemben: uniós átlagban 93%, Magyarországon pedig 91% azoknak az aránya, akik személyesen is konkrét lépéseket tettek és tesznek az éghajlatváltozás mérsékléséért.