Azt szeretnénk, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa között legyen, egyebek mellett olyan beruházásoknak és együttműködéseknek köszönhetően, mint amilyet ma avatunk a Debreceni Egyetem (DE) science parkjában – hangsúlyozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára hétfőn Debrecenben.
Hankó Balázs a nemzeti gyártó-kutató-oktató középüzem és a gyógyszerésztudományi kar épületének átadóünnepségén azt mondta, a Debrecenben kialakított, az egyetem, a város és a gazdaság szereplőinek kooperációján alapuló magyar modell a magyar fiatalok, a magyar kutatók sikerét tekinti legfőbb mértékadójának, ami a magyar gazdaságot erősíti.
Az államtitkár szerint azért támadják oly sokan Brüsszelben is a magyar modellt, mert nemzeti, értékalapú és értékálló. Úgy fogalmazott: “Mi megvédjük ezt a modellt, mert sikeres, Magyarországot viszi előre, s amelynek köszönhetően a magyar egyetemek egyre erőteljesebben lépnek előre a nemzetközi rangsorokban.”
A sikeres nemzetközi együttműködésért biztosítják a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelynek segítségével a világ vezető egyetemeire jutnak el a fiatalok, a Horizont Európa programon keresztül pedig “a magyar kreativitást, a magyar elmét” tudják megsokszorozni – hangoztatta az államtitkár.
Hozzátette: soha nem látott összeget, 34 milliárd forintot költenek arra, hogy Magyarország, a magyar modell a nemzetközi erőtérben is megerősödjön.
“Mi ezt kínáljuk azért, hogy Európa versenyképessége végre helyreálljon”
– mondta Hankó Balázs.
A Debreceni Egyetem Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem és a Gyógyszerésztudományi Kar épülete az avatása napján, 2024. május 27-én.
MTI/Czeglédi Zsolt
Kitért arra is, hogy az új fenntartói modell az egyetemek esetében “egyszerre versenyképes, autonóm és szuverén”, ennek köszönhetően a DE például 400 helyet lépett előre a nemzetközi rangsorban, s ma a világ legjobb ezer egyeteme között szerepel.
Hamarosan megnyílik egy 340 milliárd forintos pályázati forrás, hogy az innováció, az egyetemek és a gazdasági szereplők együttműködése “lendítse még tovább Magyarországot az őt megillető helyre” – jelezte Hankó Balázs, megjegyezve: Debrecenben, ahol együtt van jelen a gyártóüzem, az oktatás, a kutatás és a gyakorlati képzés, ehhez minden adott.
Bács Zoltán, a DE kancellárja az MTI-nek elmondta: a beruházás 12 milliárd forintba került, ebből 11 milliárdot a(z uniós, de ezt miért is vernék nagydobra – a szerk.) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázatán nyertek el, 1 milliárdot saját forrásból biztosítottak.
Papp László, Debrecen polgármestere úgy vélekedett, a város akkor lesz eredményes, ha az egyetem, a tudás központja szövetséget tud kötni a gazdasággal. “Ennek lehetünk ma szemtanúi” – tette hozzá.
Kossa György, a DE-t fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint Magyarországon egyedülálló módon az egyetem saját projektjei mellett az ipari partnereknek is kutatási-gyártási lehetőséget biztosít az új középüzemben.
Szilvássy Zoltán rektor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ipari parkban kialakuló infrastruktúra, amelynek része lesz a középüzem mellett az épülő nemzeti oltóanyaggyár és a már működő pilot labor-gyártóbázis, mindenképpen a jövőt jelenti a magyar felsőoktatásban.
Kovácsné Bácskay Ildikó, a DE gyógyszerésztudományi karának dékánja az egészségügyi innovációban elért mérföldkőként értékelte a nemzeti gyártó-kutató-oktató középüzem elkészültét, mivel lehetővé teszi, hogy az egyetem mind a 13 kara együttműködjön az oktatásban és a kutatásban.
(MTI)
