A tapasztalatok szerint azok a cégek, amelyeknél nem megfelelőek a munkakörülmények, komoly veszteségeket kénytelenek elkönyvelni, a munkavállalói veszélyforrásokkal szembeni kitettségük nő, gyakoribbak a munkabalesetek, csökken a termelési kapacitás – derült ki a Debreceni Egyetem Műszaki Karán tartott EHS szimpóziumon.
A kétnapos rendezvényen több mint 150 műszaki területeken munka- és tűzvédelemmel, környezet-egészségüggyel és környezetirányítással foglalkozó szakember vett részt.
A nem megfelelő munkakörülményeket biztosító vállalkozások esetén igazolt, hogy gyakran váltogatják egymást a munkavállalók. Az új dolgozók betanítása, a termelés hatékonyságának csökkenésével, a versenyképesség romlásával jár – fejtette ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, Munkavédelmi Irányítási Főosztály vezetője, Nesztinger Péter a munkavédelem fontosságáról szóló előadásában a Debreceni Egyetem Műszaki Karán (DE MK) rendezett kétnapos EHS (Environment, Health, Safety) konferencián – írja a hirek.unideb.hu.
A mai fiatalok, amikor munkát vállalnak a megfelelő fizetés mellett azt is mérlegelik, hogy milyenek a munkakörülmények. Veszélyes, egészségkárosító-e a megcélzott munkahely, milyen a fizikai terhelés, mennyire kezelik rugalmasan a munkaidőt, szellemi tevékenység esetén pedig azt is megkérdezik, hogy van-e otthoni munkavégzésre lehetőség
– ismertette Nesztinger Péter a rendezvényen. Előadásából kiderült, stagnált az elmúlt 15 évben hazánkban a munkabalesetek száma, a három napon túl gyógyuló esetek száma évente 21 ezer, a halálosaké 60-80. A munkabalesetek oka legtöbbször a figyelmetlenség.
Fogynak a hivatásos tűzoltók Hajdú-Bihar megyében, jobban fizet a BMW és az akkumulátorgyárak
