A Debreceni Egyetem két kategóriában is a legjobb magyar egyetemként szerepelt a Times Higher Education listáján. A most közzétett legfrissebb listán a Partnerség a célokért, és a Méltányos munka és fenntartható növekedés kategóriákban végzett a többi magyar egyetem előtt.
A Times Higher Education listáján a Debreceni egyetemen kívül mindössze három másik magyar egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem került be a legjobbak közé.
A neves brit rangsorkészítő a világ több mint 1400 felsőoktatási intézményét rangsorolta. A DE a 401-600. helyet szerezte meg. A Times Higher Education (THE) legújabb Impact Ranking rangsorában az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai mentén, 17 kategóriában vizsgálja a felsőoktatási intézmények társadalmi és gazdasági szerepvállalását, valamint hatásait. A neves brit rangsorkészítő a Debreceni Egyetemet (DE) 6 kategóriában minősítette.
A Partnerségek a célokért (Partnership for Goals), valamint a Méltányos munka és Fenntartható növekedés (Decent Work and Economic Growth) kategóriában egyaránt a 201-300. helyet foglalja el a DE, ezzel a legjobb magyar egyetem. Előbbi kategóriában sikerül megőriznie legjobb magyarként az előző évi eredményét, az utóbbi kapcsán pedig elsőként került fel a DE a listára.
Szintén a legjobbak között van és a 201-300. helyet érte el a Fenntartható városok és Közösségek valamint az Élet a víz alatt kategóriákban. Az Egészség és jóllét a 401-600., míg a Minőségi oktatás besorolásban a 301-400. helyen zárt a debreceni intézmény.
A nemzetközi rangsor készítői a Partnerség a célokért kategóriában az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz kapcsolódó oktatási, kutatási és társadalmi szerepvállalási tevékenységet vizsgálták, míg az Élet a víz alatt kategóriában a témához kacsolódó kutatások, a vízi ökoszisztémákhoz fűződő oktatási és tudományos tevékenység, a vízre veszélyes hulladék ártalmatlanítása, valamint a helyi vízi ökoszisztémák fenntartása is szerepet játszott a pontszám kialakításánál.
Az Egészség és jóllét témában figyelembe vették az egészségügyi képzésben részt vevő hallgatók számát, arányát a teljes hallgatói létszámhoz viszonyítva, az egészségügyi kutatásokat, ipari együttműködéseket, valamint az egészséges életmódhoz kapcsolódó infrastruktúrát. A Minőségi oktatás témakörben többek között a gyermekkori oktatáshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz kapcsolódó kutatásokat, a tanárképzésben diplomát szerzők, valamint a hallgatók között az első generációs értelmiségiek arányát vizsgálták.
A friss eredmények ezen a linken érhetőek el.
