Magyarország nem tudja támogatni az Európai Bizottság elnökasszonya mandátumának meghosszabbítását, mert a jogállamiság eszközét, ami egy fontos európai érték, pártalapon és politikai alapon használta, és használja Magyarországgal szemben – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben.
Orbán Viktor a kétnapos EU-csúcsra érkezve az Európai Bizottság következő elnökének kiválasztásával kapcsolatban közölte: amikor Lengyelországban kormányváltás volt, amit a jogállamiság eszközeivel Brüsszelből “mindig is támogattak”, és számos, “minimum kétséges” változást megcsináltak, akkor az Európai Bizottság egy szót sem szólt.
“Amikor egy levélben megkérdeztem, hogy amit az új lengyel kormány megtett Lengyelországban, azt szabad-e nekünk, magyaroknak is megtennünk, még válaszra sem méltattak. Tehát a mi felfogásunk szerint egy ilyen bizottság elnöke nem maradhat a helyén”
– fogalmazott.
Közölte továbbá: az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és a liberálisok koalíciót hoztak létre az Európai Unió intézményei következő vezetőinek kinevezéséről, ami – szavai szerint – “a hazugság és a becsapásnak a pártkoalíciója”.
A megállapodást pártalapon hozták létre, nem programok, nem az eddigi teljesítmény, nem a jövendőbeli tervek alapján. Kifejezetten hatalmi osztozkodás valósult meg – hangsúlyozta. A Néppárt, a szocialisták és a liberálisok megállapodását “szégyenteljesnek kell minősítenem” – fogalmazott.
A Néppárt begyűjtötte a jobboldali szavazatok egy részét, majd elvitte balra, és így becsapták az európai választókat – hívta fel a figyelmet. Ez egy pimaszság az európai választókkal szemben, akik többségükben jobboldalra szavaztak, és szerettek volna egy jobboldali európai vezetést látni. “Nincs semmi okunk arra, hogy mi ezt a hatalommal való visszaélést támogassuk” – húzta alá.
Az uniós jelentésekben megfogalmazott, Magyarországnak szóló országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban azt mondta: “ezeket mind dicséretnek vesszük”. Ezek a magyar gazdaságpolitika fontos eszközei, ezek járulnak hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdasági növekedés jóval meghaladja az Európai Unió átlagát.
“Ebből jön a magyar siker. Ők ezt a sikert akarják tőlünk elvenni, de sajnos ezt mi nem adhatjuk”
– fogalmazott.
Az Európai Unió Tanácsának július elsején kezdődő, féléves magyar elnökségével kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar elnökség programja a versenyképességről és a gazdasági növekedésről szól, amit – mint kiemelte – mindenki támogat. Magyarország ezen kívül békét, az illegális migráció megállítását akarja.
“A programunk 95 százaléka mögött a nagy országok támogatása ott van” – tette hozzá Orbán Viktor.
Az EU biztonsági kötelezettségvállalási megállapodást írt alá Ukrajnával
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön biztonsági megállapodást írt alá Charles Michellel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, ebben uniós részről megerősítik tagállamok azon kötelezettségvállalását, hogy széles körű támogatást nyújtanak Ukrajnának, Kijev pedig vállalja, hogy betartja az uniós alapértékeket.
A megállapodásban az EU ígéretet tesz meglévő kezdeményezéseinek “elmélyítésére”, beleértve az ukrán katonák kiképzését érintőket is, és hosszú távú kötelezettségeket vállal Ukrajna tüzérségi lövedékekkel és légvédelmi rendszerekkel való ellátására.
Zelenszkij összefutott az Ukrajna uniós tagságát ellenző Orbánnal, íme a szívélyes üdvözletek:
A dokumentum értelmében az unió ígéretet tesz arra, hogy “kiszámítható, hosszú távú és fenntartható támogatást nyújt Ukrajna biztonsága és védelme érdekében, folytatja az ukrán biztonsági és katonai erők kiképzését, fellendíti az ukrán és az európai védelmi ipar közötti együttműködést, és megerősíti a hibrid és kiberfenyegetések, valamint a külföldi információs manipuláció és beavatkozás elleni együttműködést” – áll a szövegben.
Az EU ugyancsak kötelezettséget vállal arra, hogy a szükséges katonai segítségnyújtást felgyorsítsa és fokozza. Az új segélyekre vonatkozóan az unió nem tett konkrét kötelezettségvállalásokat: a megállapodásban az áll, hogy az EU 2024-re ötmilliárd eurós támogatást folyósít Ukrajnának, és “további hasonló éves emeléseket irányozhat elő 2027-ig az ukrán igények alapján és a Tanács politikai iránymutatásától függően”.
Az EU emellett Ukrajna csatlakozásának és reformfolyamatának támogatását, az újjáépítés és modernizáció kiszámítható pénzügyi támogatását, Ukrajnának az egységes uniós piacba való fokozatos integrációját is tervezi, valamint vállalta, hogy előmozdítja azt a munkát, amely arra irányul, hogy a zárolt orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajna támogatására használják fel.
A megállapodás értelmében Ukrajna a maga részéről vállalja, hogy folytatja a reformokat különösen a jogállamiság területén, és hozzájárul az Európai Unió és tagállamainak biztonságához, egyebek között a rendelkezésére álló információk megosztásával.
A dokumentumban az is szerepel , hogy az Európai Unió hosszú távú kötelezettségvállalása Ukrajnával szemben továbbra is azon az alapon fog fennállni, hogy Ukrajna is kötelezettséget vállal az uniós alapértékek, vagyis az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartására, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is.
