Szerte a világon hatalmas probléma, hogy a kórokozók ellenállóvá válnak a gyógyszerkészítményekkel szemben, és mára válságossá vált a helyzet – mondta az MTA honlapján megjelent interjúban Pál Csaba, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos tanácsadója már negyedszer nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását.
A szakember ismertette, a gyógyszercégek nem feltétlenül a legjobban reagálnak erre, ráadásul sokuk – főként a tőkeerős vállalatok – kivonult erről a piacról. Sok esetben az lehetett a kivonulás oka, hogy ők maguk sem bíznak abban, hogy ezek az új készítmények működni fognak hosszú távon.
Pál Csaba szerint napról napra súlyosbodik az antibiotikum-rezisztencia okozta krízis a világban, nincs vesztegetni való időnk.
Munkatársaival azon dolgozik, hogy az egyes készítményekről bebizonyosodjon, valóban működőképesek-e, de korántsem optimista. Sőt azt mondja, nagyon súlyos a helyzet.
Nem csak hatástalanok, veszélyesek is lehetnek hosszú távon
Az előzetes eredményeink arra utalnak, hogy ezen antibiotikumok egy része hosszú távon nemcsak hogy hatástalan lesz, de még veszélyes is lehet, mert olyan baktériumokat hoznak létre, amelyek nemcsak rezisztensek, de még a fertőzőképességük is nagyobb
– mondta, hozzátéve,
az olyan szuperbaktériumok, amelyek rezisztensek szinte mindenre, még fertőzőbbek is, vagy súlyosabb betegségeket képesek okozni.
Felfedezték ugyanis, hogy egyes genetikai változások (mutációk) egyszerre okoznak rezisztenciát és növelik a fertőzőképességet. E kórokozók sokszor jobban be tudnak hatolni az emberi sejtekbe, vagy komolyabb betegségeket okoznak az egerekben. Az utóbbi hatás nem függ az antibiotikumoktól, hiszen akkor is megfigyelhető volt, ha az egereknek nem adtunk antibiotikumot. Ez óriási és teljesen újszerű probléma: nem egyszerűen hatástalanok lesznek az új antibiotikumok, hanem a bevezetésük még akár károkat is okozhat.
Gyilkos baktérium miatt kellett amputálni a magyar sportolónő alkarját és az összes lábujját
Bár egyes újabb típusú készítmények esetében vanna biztató jelek, legtöbb antibiotikumnak egy adott célpontja van, de ezt a stratégiát mutációk révén vagy egy új gén beszerzésével a baktérium ki tudja játszani. Érdemes ezért olyan antibiotikumokat tervezni, amelyek legalább két célponton támadnak. Ezek hatásosabbak, hiszen kisebb a valószínűsége, hogy a mutáció mindkét támadási pontot semlegesíti – magyarázta a szakember.
Ami a jövőt illeti, Pál Csaba az általuk végzett vizsgálatokból azt látja, hogy a mindennapos klinikai használatra tervezett szerek ellen laboratóriumi körülmények között nagyon gyorsan kialakul a rezisztencia, gyakran egy-két hét alatt. Az ellenállóképességet okozó, laborban kialakult mutációk jelentős részét ugyanis már megtalálták a klinikai izolátumokban is. Magyarán nem is kell arra várni, hogy majd az antibiotikumnak ellenálló mutáció spontán megjelenjen a betegben, hiszen az már ott lappang valahol a kórházakban.
Az a legfontosabb stratégiai cél, hogy az általunk és mások által kidolgozott eljárásokat már az antibiotikum-fejlesztés korai fázisában alkalmazzák. Tehát már a fejlesztés legkorábbi szakaszában fontos szempontnak kell tekinteni, hogy rezisztenciabiztos lesz-e a molekula
– vázolta Pál Csaba, leszögezve, nem annyira pesszimista a jövő kutatásaival kapcsolatban, de ezek még nagyon a kezdeti fázisban tartanak.
A felelőtlen antibiotikum-használat az oka mindennek?
Azzal kapcsolatban, hogy mi, emberek mennyire vagyunk felelősek a rezisztencia kialakulásáért, a szakember árnyalja a képet. Vannak például olyan kozmetikumba (például szappanokba) kevert antibakteriális szerek, amelyeket nyakra-főre használunk, és sokkal többször találkozunk velük, mint az antibiotikumokkal. És ezek is kitenyészthetik a multidrogrezisztens baktériumokat.
De ugyanilyen hatása lehet a nehézfémszennyezésnek is. A nehézfémekhez is alkalmazkodnak ugyanis a kórokozók, és ezen adaptáció mellékhatása lehet az antibiotikum-rezisztencia.
Hasonló veszélyforrást jelent az állatenyésztés is, ahol szintén nagyon sok antibiotikumot használnak, ami ugyancsak kiváló lehetőséget teremt a rezisztens kórokozók elterjedésére.
