Egy a Válasz Online birtokába jutott előterjesztés szerint mégsem vinnék Debrecenbe a Természettudományi Múzeumot. Ezzel közel öt évnyi ötletelés ment a levesbe.
A február 19-i kormány-előterjesztésben éppen azok az indokok szerepelnek, amelyeket a döntés 5 évvel ezelőtti megszületése óta a szakma folyamatosan felhoz a költözés ellen.
A Csák János kulturális miniszter tárcája által készített dokumentum szerint a korábbi kormánydöntést felül kellene bírálni és inkább a IX. kerületbe, az egykori Kilián-laktanyába kellene költöztetni az intézményt, amely így tehát maradna Budapesten.
A Debrecenbe költöztetés ötlete már 2018-ban felvetődött, a kormányhatározatba foglalt döntés pedig 2019-ben született meg, majd 2020-ban sokkolták vele a közvéleményt.
A debreceni városvezetés örömmel konstatálta a döntést, hisz’ “másik főváros”, ésatöbbi…
“Debrecen alkalmas helyszín a Természettudományi Múzeum számára”
– mondta 2022 elején Papp László.
Kósa Lajos, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, “Debrecen jó otthona lesz a múzeumnak”. A kormánypárti politikus szerint a digitalizáció világában új utakat kell keresni, ezért az új intézménynek inkább kell egyfajta tudományos élményparknak lennie, mint hagyományos múzeumnak, “amely fölött eljárt az idő”.
Kósa Lajos kiemelte a leendő Természettudományi Múzeumnak a térség idegenforgalmát fellendítő várható hatását és a Debreceni Egyetem kiemelkedő tudományos-oktatási hátterét. Azt mondta, az egyetemen végző fiatalok – a tapasztalt szakemberek munkája mellett – “friss, fiatalos, új szemléletet” jelentenek majd a múzeum működtetésében.
Kósa és Papp nagy bejelentése:
Több mint négy évvel később, milliárdok elköltése után most aztán ugyanarra jutottak a minisztériumban: hogy ugyanis „a múzeum
az egyik leglátogatottabb budapesti közgyűjtemény, melynek 2022. évi látogatószáma 151 504 fő,
ebből 49 500 diák, vagyis a múzeum látogatóközönségének egyharmadát az iskolai csoportok teszik ki.” Valamint: „Debrecen a környező 40 km-es sugarú körön kívül kevés nagyobb településről érhető el átszállás nélkül, ez az iskolai csoportok utazását rendkívül megnehezíti.”
Továbbá a Debrecenbe költözés „a lehető legdrágább és a legköltségesebben fenntartható megoldás, amely a nagytávolságú költöztetés révén mindemellett a természettudományos gyűjtemények épségét is veszélyezteti” – idézi a lap.
Az adófizetők így sem boldogok
Debrecen így sem maradna ki a buliból, a város afféle fájdalomdíjként természettudományos tematikájú kiállítóhelyet és egy gyűjteményi központot építhetne 120 milliárdért.
Összesen tehát 277 milliárdból jönne ki az, hogy Debrecen is kapjon új múzeumot, de a Természettudományi is Budapesten maradhasson.
Végső soron ez drágább annál, mint ha Debrecenbe költözne az MTM és megmaradna egy budapesti fiókintézete: az a változat „csupán” 224 milliárdból kijönne (30 milliárd ebből a budapesti fiókintézet felújítása lenne), viszont drágább lenne fenntartani és 11 év alatt lenne csak kész. Ami pedig a legfontosabb: tönkrevágná az összesen 11,5 millió műtárgyat őrző MTM-et, Európa ötödik legjelentősebb természettudományi múzeumát. A szakma és a közönség tehát örülhet, ha az intézmény a fővárosban marad – az adófizető azonban így is sírhat tovább.
