Idén már jelentkezni lehet a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetének újonnan induló fizikus-mérnöki alapszakjára. Az új alapszak a magyar felsőoktatási palettán úttörő módon mérnöki szemléletű fizikusokat képez majd, folytatásaként pedig már engedélyezés előtt áll az ELI ALPS igényeire épülő fotonikai mérnöki mesterszak terve is.
– Azért mertünk fizikusként belevágni a fizikus-mérnöki alapszak elindításába, mert a munkánk során világéletünkben alkalmazott fizikát csináltunk, amihez jelentős mértékű mérnöki gondolkodás is kellett – mondja Dr. Bozóki Zoltán, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. – Nem éles tehát a váltás, hanem hosszú évek tapasztalataira épül. Az ELI ALPS-ban és a régió magas technológiát használó kutatóhelyein és vállalatainál egykori tanítványaink is dolgoznak, ismerjük az igényeket, tudjuk, hogy a fizikus-mérnöki képzés keresett és biztos szakmát ad majd. Egyszóval, stabil alapunk van, amire építeni tudunk.
A képzés újdonságnak számít, hiszen a Szegedi Tudományegyetem Magyarországon másodikként indít fizikus-mérnöki szakot. Különlegessége, hogy az itt végzettek fizikusként – vagyis a természeti jelenségek mély megértésének és modellezésének képessége mellett – a kutatási és ipari fejlesztésben műszaki feladatokat is meg tudnak majd oldani.
Dr. Bozóki Zoltán fontosnak tartja, hogy a fizikus-mérnöki képzésbe olyan konkrét témákat válogattak a fizika területéről, amelyeken keresztül a hallgatók egy mérnök feladatait is megértik. Ezzel a készséggel az itt diplomát szerzők össze tudják majd kötni a fejlesztési projektek fizikusi és mérnöki részét. Az oktatás maga is projektszemléletű lesz, azaz a hallgatók a képzés során összetettebb problémák részproblémáit projektfeladat keretében oldják meg, hol egyénileg, hol kisebb csoportokban, ezzel pedig komplex látásmódot szereznek, megismerik a fejlesztési munka minden oldalát, illetve tapasztalatot szereznek a csoportban végzett munkáról.
Egy lézeres kísérletre például, emelte ki Dr. Bozóki Zoltán, nem egyszerűen úgy fognak tekinteni, mint egy kész elrendezésre a laborban, amely már össze van építve:
– Érteni fogják az előkészítés technológiáját, a berendezés gépészetét, elektronikáját, az ember-gép interfészeket, és ha valami elromlik, akkor ők nemcsak a szokásos szervízprogram lefuttatására lesznek képesek, hanem értik is majd azt, hogy mi mögötte a fizika. Ezzel a tudással a kísérletek mérnöki támogatását is képesek lesznek koordinálni, vagyis a fejlesztési projektben ők lesznek azok, akik meg tudják teremteni a kapcsolatot a fizikus, a villamosmérnök, a programozó és a gépészmérnök között, mivel mindegyikük nyelvét fogják majd beszélni – mondta.
Dr. Bozóki Zoltán szerint a fizikusok által előkészített képzés tantervét Podolcsákné Dr. Ailer Piroska gépészmérnök, repülőmérnök, az SZTE IKIKK Fotonika, Lézerfizika és Feltörekvő Technológiák Kompetenciaközpont szakmai vezetője töltötte meg mérnöki tartalommal. A Szegedi Tudományegyetem IKIKK-hez 2023 őszén csatlakozó szakembernek korábbról vállalati, valamint felsőoktatási tapasztalata is van: többek között évekig dolgozott a Knorr-Bremse budapesti K+F központjában, majd a Neumann János Egyetem rektora is volt, valamint nagy szerepet játszott a kecskeméti Mercedes-Benz, majd a debreceni BMW autógyár és a befogadó városok felsőoktatási intézményei közötti kapcsolat kiépítésében.
Podolcsákné Dr. Ailer Piroska elmondta, először is a fizikus munkatársakkal közösen végig gondolták, kik is lesznek a fizikus-mérnökök, és a 2023 májusában benyújtott szakindítási kérelemben szereplő tantervet hogyan lehetne az ipari fejlesztések számára is „mérnökösíteni”.
– Számos anyag átnézése és sok beszélgetés van mögöttünk. Célunk az volt, hogy praktikus mérnöki és informatikai ismeretekkel gazdagítsuk a tantervet, és a hallgató össze is tudja majd kapcsolni a fizikusi elméleti és a mérnöki gyakorlatias ismereteket. A hallgatók tanulnak majd alapvető gépezetekről, megtanulják a műszaki rajz olvasását és készítését, megismerik e gépek gyártástechnológiáját, villamosmérnöki vonatkozásait, és mindezt programozási ismeretekkel és természetesen a fizikával összekötve. Azt is elmondhatjuk, hogy egyensúly van az elméleti fizikai és a gyakorlati mérnöki ismeretek között – ismertette.
Dr. Bozóki Zoltán kiemelte, hogy a szakon három specializációt indítanak: az alkalmazott fotonika az ELI ALPS és a fotonikával foglalkozó vállalatok számára fog szakembereket felkészíteni, az anyagtudományi specializáció célja az anyagismereti gyakorlatokban való jártasság a lézeres anyagmegmunkálás, az additív gyártás (3D nyomtatás) és a nanotechnológia megismertetése, az orvosi technológia specializáció pedig az orvostudományban használt képalkotó módszerekre, az orvosbiológiai mérési eszközökre, diagnosztikai adathalmazok kiértékelésére tanítja meg a hallgatókat.
Dr. Kovács Attila adjunktus, az SZTE Fizikai Intézetének oktatásért felelős intézetvezető-helyettese a tantervbe szőtt informatikai ismeretekről elmondta:
– A hallgatók az első két félévben a Python nyelv alapjait fogják tanulni az SZTE TTIK Informatikai Intézet oktatóitól. Különböző rangsorokban manapság sokszor szerepel első helyen a Python programnyelv; az SZTE TTIK Fizikai Intézete által gondozott fizika alapszakon, illetve fizikus mesterszakon is már oktatjuk a Python nyelv alkalmazását optikai, femtoszekundumos optikai jelenségek modellezésére, mérési eredmények kiértékelésére, és azt láttuk, hogy jó választás volt, ezért a fizikus-mérnöki szak tantervébe is a Python lett a tanítandó programnyelv – osztotta meg.
A fizikus-mérnöki alapszak folytatásaként az SZTE Fizikai Intézet rövidesen mesterszakot is hirdet fotonikai mérnök mesterszak névvel.
– Ilyen mesterszak jelenleg még nem létezik Magyarországon, Európa más országaival ellentétben. Ebben az esetben így ez nemcsak egy szakindítás lesz, hanem szakalapítás is – előlegezte meg Dr. Kovács Attila. – Míg korábban rendszerint új szakokat egyetemek egy csoportja közösen alapított meg, addig a fotonikai mérnök mesterszakot a Szegedi Tudományegyetem önállóan fogja Magyarországon megalapítani és elsőként indítani, természetesen a társegyetemekkel egyeztetve. A hálóterv kialakítása a végéhez közeledik, az engedélyezéshez szükséges dokumentumok gyakorlatilag készen vannak. Abban bízunk, hogy akár már a 2024 szeptemberi pótfelvételi tájékoztató kötetébe is bele tud majd kerülni, de reméljük, hogy 2025. februárban már biztosan elindul a fotonikai mérnök mesterszak.
Dr. Kovács Attila kihangsúlyozta, hogy az SZTE Fizikai Intézetében figyelemmel kísérik a EUGLOH égisze alatt létrejött LASCALA nemzetközi fizikus mesterképzési program másik 3 egyetemén (Paris-Saclay, Lundi Egyetem, La Sapienza) a képzési tervek felépítését, fejlesztését is. A LASCALA képzési program lényege, hogy az egyetemek a nagy európai kutatási infrastruktúrákkal (részecskegyorsítókkal, kutatóhelyekkel) együttműködve folytassanak fizikus mesterképzést. Az SZTE Fizikai Intézete ezt az ELI ALPS kutatóintézettel együttműködve végzi. Az itt szerzett tapasztalatokat felhasználva jelenleg az ELI ALPS-ban folytatható szakmai gyakorlat lehetőségeit vizsgálják a fizikus-mérnöki alap- és a fotonikai mérnök mesterképzést illetően.
(SZTE)
Fotó: Frank Yvette
