Már februárban átlagosan 32,2 százalékos fizetésemelést kapnak a tanárok, az óvónők és a szakképzésben oktatók, jövőre újabb 21 százalékos emelés várható, összességében pedig 2022 és 2026 között a kormány megduplázza a pedagógusbéreket – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Cikkünk folyamatosan frissül.
Mint mondta: azzal lehet számolni, hogy az idén több mint 672 ezer, jövőre több mint 812 ezer, 2026-ban pedig körülbelül 880 ezer forint lesz a pedagógusok átlagbére. Ezzel ebben a ciklusban, 2022 és 2026 között a pedagógusbéreket meg tudják duplázni – tette hozzá.
A miniszter jelezte: január 30-ig minden pedagógus meg fogja kapni a megemelt fizetésről szóló határozatot.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: a baloldal nem tudta megakadályozni, hogy az európai uniós források tanárbéremelésre fordítható része rendelkezésre álljon, ezért a kormány korábbi ígéretének megfelelően, a tanárok fizetésének emelésében nagyot tudnak előre lépni.
Március 1-től átlagosan húsz százalékkal nőnek a szakápolói alapbérek is
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt követően emlékeztetett: a kormány az európai gyakorlatot alapul véve korábban úgy döntött, hogy az orvosbérek 37 százalékában határozza meg a szakápolói kereseteket. Ennek eléréséhez még húsz százalékos emelésre van szükség, a bérek ilyen arányú újabb növelésével március 1-től a szakápolók keresete átlagosan 715 ezer forint lesz – ismertette.
Kitért a nyugdíjak január 1-től történő emelésére is, és azt mondta, abban bíznak, a 6 százalékos növelés lényegesen magasabb lesz, mint az idei infláció. Megjegyezte: a jelenlegi előrejelzések ezt valószínűsítik, decemberben az infláció 5,5 százalékos volt, így azt a vállalást, hogy egyszámjegyűre csökkentik a pénzromlás mértékét, a kormány messzemenően teljesítette.
Szó esett az uniós forrásokról is
Az LMBTQ- és a migrációs ügyekben tett változtatásoktól tette függővé az Európai Bizottság elnöke a további uniós források felszabadítását, a bizottság és az Európai Parlament két olyan ügyben próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amelyekben a magyar választók egyértelműen véleményt nyilvánítottak – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely közölte: a szerdai európai parlamenti (EP) vita mindenkinek világos képet adott: az Európai Bizottság is elismerte azokat a lépéseket, amelyeket a magyar kormány elsősorban a igazságszolgáltatás függetlenségéért tett, de a bizottság elnöke a további uniós források felszabadítását az LMBTQ- és a migrációs ügyekben tett változtatásoktól tette függővé.
Hangsúlyozta: a bizottság és az EP két olyan ügyben próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amelyekben a magyar választók egyértelműen véleményt nyilvánítottak, minden korábbi népszavazás eredményénél nagyobb támogatottságot kapott ugyanis a migrációellenes álláspont, majd még ezt is felülmúlta a gyermekek LMBTQ-propagandától való megóvásáról szóló népszavazás eredménye.
Olyan ügyekben, amelyek nem károsak, a magyar kormány hajlandó megállapodásra jutni, de azokban a kérdésekben, amelyekről a magyarok világosan véleményt nyilvánítottak, ez antidemokratikus és elfogadhatatlan lenne – hangsúlyozta a miniszter.
Frissítve: január 18. 14:55
Nőtt a rendvédelmi dolgozók bére és a családtámogatások összege is
A miniszter beszámolt arról, hogy a rendvédelmi dolgozók bére 79 500 forinttal nőtt átlagosan, a 2022-es átlagos 116 ezer forintos emelést követően. A rendvédelmi dolgozók munkájának értékét mutatja, hogy Magyarország a világ legbiztonságosabb országai közé tartozik – húzta alá, hozzátéve, hogy a katonáknál pedig átlagosan 11 százalékos béremelés valósult meg január 1-jével.
A családtámogatásokról szólva jelezte: a gyed 373 ezer forintra emelkedett, a diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatók esetében 186 ezer forintra, a mesterképzésben tanulóknál 228 200 forintra nőtt. Hozzátette: a családtámogatási rendszer új szabályai is január 1-jétől léptek hatályba, ezektől azt várják, hogy különösen a kisebb településeken az ingatlanpiacra is jó hatással lesznek.
EP-választások és Ukrajna
Az EP-választásokról szólva Gulyás Gergely úgy vélte: a cél, hogy 21, a politikai nézetkülönbségek dacára is a magyar érdeket képviselő európai parlamenti képviselője legyen Magyarországnak. Ez ma nincs így – fogalmazott, megjegyezve, a nettó hatmillió forintot kereső baloldali képviselők azon dolgoznak, hogy olyan helyzetbe hozzák a bizottságot, hogy ha akar, se engedjen a vitában, és fizessen ki pénzeket Magyarországnak. Ebben a politikai játszmában vannak a magyar érdekek képviselői, és vannak, akik ezzel szemben állnak. És ma a magyar baloldal európai parlamenti képviselői egyértelműen és élesen szemben állnak a magyar érdekekkel – jelentette ki.
Ukrajnáról szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország nem Ukrajna támogatásáról zárkózik el, hiszen eddig is támogatta kétoldalú és uniós alapon is. A kormány kezdettől azt javasolta, hogy válasszák le a kérdést az uniós költségvetésről és helyezzék azt nemzeti alapra – tette hozzá.
Amikor arról kérdezték, mi adna értelmet a magyar-ukrán csúcstalálkozónak, legfontosabb elemként a kárpátaljai magyarság ügyét említette, mondván, még nem adták vissza az oktatási törvény első módosítása előtt élvezett jogok mindegyikét.
Arról, hogy lát-e reményt arra, hogy Ukrajnával enyhül a viszony, azt javasolta: semmiképpen ne zárják ki ennek a lehetőségét. A magyar kormánynak alkotmányos kötelezettsége, hogy jószomszédi és jó nemzetközi kapcsolatokra törekedjen, a Kárpátalján élő magyarok okán pedig egy speciális érdekeltségünk a nemzeti jogok érvényesítése.
Szeged és a BYD
Arra a kérdésre, hogy a Szegedre tervezett kínai BYD-beruházás ügyében uniós vizsgálat indulhat, és ez veszélyeztetheti-e annak sikerét, azt mondta: reméli, az Európai Bizottság a józan ész pártján marad, és olyan külső befolyás nem érvényesül, ami a Kínával való kapcsolatok megszakítása felé akarja tolni Európát.
Egyre több a vendégmunkás
A vendégmunkások alkalmazásáról a miniszter úgy nyilatkozott: Magyarországon világos, egyértelmű szabályok vannak; akkor lehet külföldit alkalmazni, ha magyar nem vállalja el az adott állást. Szavai szerint “kizárja a szabályozás a visszaélést”, hiszen külföldiek felvétele előtt a magyar jelentkezőt kell előnyben részesíteni.
Frissítve: január 18. 15:26
Azonos nemű párok kontra örökbefogadás
A miniszter az azonos nemű párok örökbefogadásával kapcsolatos kérdésre hangsúlyozta: az a gyermek nyilvánvalóan hátrányt szenved el, akinek nem egy édesanyja és egy édesapja van. Ezt azzal lehet leginkább enyhíteni, ha ezt tudjuk garantálni – fűzte hozzá. Emlékeztetett: előfordul olyan, hogy valaki a házasság felbomlása után homoszexuális kapcsolatot létesít, természetesen a gyermeke felügyeleti joga ebben az esetben megmarad, ahogy a másik szülőé is közös felügyeleti jog esetén.
Ami az azonos neműek között fennálló élettársi kapcsolatot illeti, ezek száma Magyarországon ma 403 – jegyezte meg, hozzátéve: a kormány az örökbefogadási szabályok terén nem tervez változtatást.
(MTI)
Fotó: MTI/Kovács Tamás
