Nem egyeztetett december 16-át követően az Egészségügyi Államtitkársággal Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke a hajdú-bihari orvosi ügyeleti pontok megmaradásáról. Pajna álláspontja szerint nem is kellett volna, erre nem kötelezte semmi – számolt be Kiss László, a megyei közgyűlés momentumos képviselője, aki közleménye szerint nem törődik bele a 22 orvosi ügyeletből álló hajdú-bihari ellátási rendszer felszámolásába.
Ahogy arról korábban többször beszámoltunk Hajdú-Bihar megye volt a kísérleti modellje az orvosi ügyeleti ellátási rendszer átszervezésnek.
Az akkori beszámolók szerint már 2021-ben az Országos Mentőszolgálat irányítása alatt működtették az alaposan átszabott orvosi, alapellátási ügyeletet.
A 2022 decemberben elfogadott egészségügyi alapellátásról szóló törvény következtében végül 10 településen maradt meg Hajdú-Biharban a háziorvosi ügyelet. Az új módit 2023 februárjától vezették be.
Az Országos Mentőszolgálat közleménye szerint az ellátásszervezésbe beépítették az elmúlt másfél éves tesztidőszak tapasztalatait. A közlemény szerint a cél, hogy az év végére – Budapest kivételével – az egész országban egységes, a betegek számára az eddiginél jobb ellátást biztosító, a sürgősségi ellátórendszer elemeivel összekapcsolt ügyeleti rendszer működjön.
A mentőszolgálat megjegyezte, hogy az új ügyeleti rendszer az eddigi tapasztalatok szerint bevált, jelentősen javította a sürgősségi betegellátást.
Nem volt fontos az orvosi ügyeletek megmentése
Más a véleménye Kiss László, ellenzéki képviselőnek. Szerinte nem fontos a megyei közgyűlés fideszes vezetésének az orvosi ügyeletek megmentése.
Bejegyzésből kiderül, hogy Biharkeresztesen; Hajdúdorogon; Hajdúsámsonban; Kabán; Komádiban; Létavértesen; Nádudvaron; Nyírábrányban; Polgáron; Sárrétudvariban, Tiszacsegén és Vámospércsen szántották be az ügyeleti ellátó pontot, február 1-től.
Közösségi bejegyzésében így fogalmaz:
Legutóbbi közgyűlésen többek között a botrányos orvosi ügyeleti átszervezések kapcsán kérdeztem a megyei fideszes vezetést. Arra voltam kíváncsi, hogy végleg temethetjük-e a 22 orvosi ügyeletből álló hajdú-bihari ellátási rendszert.
Az orvosi ügyelet kicsit olyan mint egy lakásbiztosítás. Általában nem gondolunk rá és nem baj, hogy nem tesszük, viszont abban az egy pillanatban, ha csőtörés van, vagy betörik egy ablak akkor nagyon fontos hogy legyen. Ezért foglalkozom ezzel az üggyel ennyit, mert egy megbízható és hozzáférhető orvosi ügyeleti rendszer emberéleteket ment.
Mit tett Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés fideszes elnöke azért, hogy ne számolják fel az orvosi ügyeleti pontokat? Mennyire vette komolyan azt, amivel december 16-án a közgyűlés egyhangúan megbízta?
A válasz finom szólva is meglepő volt, de legalább őszinte és egyenes: Pajna Zoltán nem egyeztetett december 16-át követően az Egészségügyi Államtitkársággal, álláspontja szerint nem is kellett volna, erre nem kötelezte semmi. Szerinte elegendő volt az Országos Mentőszolgálat vezetőjét értesíteni. Egyébként is január 16-ig közigazgatási szünet volt, mikor lett volna többre ideje…
Egy képviselőnek, önkormányzati vezetőnek minden követ meg kell mozgatni a lakosok érdekében, akit ha kidobják az ajtón, bemegy az ablakon. Jelen esetben, azért kellett volna küzdeni, hogy az országos döntéshozók belássák: abszurd lépés végleg felszámolni jól működő orvosi ügyeleti pontokat.
Egy biztos, én nem fogok belenyugodni abba, hogy egy tucatnyi településen egy tollvonással megszüntették a kiemelkedően teljesítő ügyeleti pontokat is, például Kabán is.
