Véget ért a 2022. őszi parlamenti ülésszak, a fideszes többség segítségével gyorsan haladtak a munkálatok.
Az egészségügyi ellátás átalakításáról döntött az Országgyűlés
A háziorvosi és a védőnői ellátást, az alapellátási ügyeletet és a szakápolást is érintő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal.
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.
A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen,
este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre.
Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek – jellemzően megyék – esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.
Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.
Egységes ügyeleti rendszert vezettek be Hajdú-Bihar megye 21 településén
A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet. A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.
A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben – engedéllyel – végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.
A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik.
Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.
Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást végeznek. Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.
Egyházi tulajdonba kerülhetnek hitéleti célú épületek
Kérésre ingyenesen és adómentesen egyházi tulajdonba kerülhetnek azok az ingatlanok – templomok, kápolnák -, amelyeket hitéleti, szakrális célokra építettek és arra is használnak. Erről 155 igen szavazattal, 27 ellenvoks és 9 tartózkodás mellett döntött az Országgyűlés.
Ahogy Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára korábban elmondta, számos épületről derült ki, hogy bár egyházi, hitéleti célokat szolgálnak, ténylegesen még sincsenek az egyház tulajdonában. A jelenséggel gyakran az egyházközségek sem voltak tisztában.
Módosul az egyházfinanszírozási törvény is: a köznevelési szakképző intézményeket fenntartó egyházak számára biztosítja a feladatellátást szolgáló állami és önkormányzati tulajdonú épületek és az ezek tartozékát képező ingóságok tulajdonjogát mindaddig, amíg ezekben egyházi, köznevelési, szakképzési tevékenység folyik.
Amennyiben az egyházi közfeladat-ellátás megszűnik, a tulajdonjog az ingatlannal együtt ingyenesen visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Ugyancsak változik a kulturális örökség védelméről szóló törvény is, lefektetve a történelmi és nemzeti emlékhelyül szolgáló ingatlanok jó karbantartási kötelezettségét. Emellett rendelkezik arról is, hogy a nemzeti emlékhelyek ne kerülhessenek ki a magyarországi tulajdonosi körből.
A nemzeti emlékpont elnevezés a jövőben magyar emlékpontra változik. A megjelölés a továbbiakban nemcsak magyar és angol nyelven, hanem ha az emlékpont valamelyik magyarországi nemzetiséghez kapcsolódik, az adott nemzetiség nyelvén is meg fog jelenni.
Emellett 2026 tavaszától – elidegenítési és terhelési tilalom mellett – ingyenesen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonába kerül a budapesti, Pollack Mihály téri mélygarázs, hogy azt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem használhassa. Az egyetemnek ugyanakkor a Magyar Nemzeti Múzeum számára is biztosítania kell parkolóhelyeket, térítésmentesen.
Ezentúl a nyelvvizsga nem feltétele a diploma megszerzésének
Az Országgyűlés 135 igen, 41 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett elfogadta az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosítását.
A jövőben a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának törvényileg megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más
nyelvtudásmérést. Intézménynek gondoskodnia kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról.
Ezt a rendelkezést az idei tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni, de a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell.
Magyarország szövetségesei ellen hergel Kósa Lajos egy Orbán Viktorral közös fotóval
A felsőoktatási intézmények lehetőséget kapnak mesterképzés létesítésére, ha már jelenleg is rendelkeznek alapképzés-indítási jogosultsággal az érintett képzési területeken. Állami egyetemnél foglalkoztatott oktató, kutató továbbra is hetvenéves koráig foglalkoztatható, de egyházi és magán felsőoktatási intézményekben – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is – eltörlik ezt a korhatárt, hetvenévesnél idősebb oktató, kutató is foglalkoztatható.
A jövőben a Kossuth-díj a művészeti felsőoktatásban teljesíti az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges feltételeket. A kormány szerint a pedagógusellátottságot azzal javítja a törvény, hogy a tanári modulokat már az alapképzésben is fel lehet majd venni és így azok nem csökkentik az állami ösztöndíjas kereteket.
Az elismerési törvény módosításával az európai felsőoktatási térség 49 tagállamában kiállított oklevelek esetében a magyar felsőoktatási intézményeknek nem lesz elismerési teendője, mert ezek az oklevelek a megfelelő hazai végzettségi szinttel válnak egyenértékűvé.
A Gábor Dénes Főiskola 2023. február 1-jétől egyetemeként működik tovább.
(MTI)
