A hatósági munkát végző katasztrófavédelmi szakemberek belső továbbképzésének első lépcsője után tovább folytatódik az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak széles körben történő ismertetése.
Január huszadikán a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az Országos Tűzmegelőzési Bizottság Koordinációs Testületében is szerepet vállaló Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségével közösen a társasházkezelők, közös képviselők, lakásszövetkezetekben szerepet vállalók számára szervezett országos konferencián mutatta be a lakóépületekre vonatkozó új előírásokat, valamint meghívott vendégelőadók a kapcsolódó aktuális témaköröket.
A főigazgatóság földszinti tanácstermét megtöltötték az érdeklődők. Megnyitójában dr. Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő felidézte az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat kidolgozásához vezető utat, mindazokat az okokat, amelyek ahhoz vezettek, hogy a régi szabályozás helyett egy teljesen új készült. A tábornok emlékeztetett arra, hogy a márciusig hatályos régi OTSZ terjedelmes, idejétmúlt, a benne leírtak nem egyértelműek, többféle értelmezésük van. Az új gyűjtemény a biztonsági szintet határozza meg, a szakemberekre bízza, hogy az előírtakat milyen módon valósítják meg. Több lehetőségük van, használhatnak szabványokat, külföldi példákat, saját megoldást, szimulációt, vagy alkalmazhatják a már kidolgozás alatt lévő tűzvédelmi műszaki irányelvekben foglaltakat. Akármelyik verzió mellett döntenek is, azért természetesen felelősséggel is tartoznak. Ez a megoldás egyébként, tette hozzá az országos főfelügyelő, az uniós köröztetés során felkeltette az európai szakma figyelmét. A nagy mozgástér azt is magával hozza, hogy eltűnnek az eltérési kérelmek, rövidül az eljárás, ez pedig jó hatással lesz a kivitelezés, építés ütemére is, folytatta a tábornok. Bérczi László hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a jövőben elkülönül egymástól a létesítés és a használatbavétel. Az új szabályozás az újonnan létesülő épületek egy részénél bevezeti a tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyvet és az épületnek e kézikönyvön alapuló tűzvédelmi felülvizsgálatát. A dokumentum egyfajta tűzvédelmi használati utasításként értelmezhető és az üzemeltetés során, az épület tűzvédelmi helyzetét érintő átalakításoknál támogatja az üzemeltetőt a követelmények betartásában, a beépített tűzvédelmi-biztonsági szint fenntartásában.
Az országos tűzoltósági főfelügyelő a jelenlévők előtt beszélt az Országos Tűzmegelőzési Bizottságról is. Bérczi László elmondta, mikor, milyen céllal alakult a testület, kiemelten szólt a szén-monoxid-mérgezések megelőzéséért folytatott munkáról, az elért eredményekről. Mint mondta, évek óta csökken a szén-monoxid áldozatainak száma, de nem olyan ütemben, mint ahogy szeretnék. Emlékeztetett arra, hogy a nyílászárók cseréjekor nemcsak arra kell ügyelni, hogy azok jól zárjanak, hanem azt is szem előtt kell tartani, hogy a lakásban legyen utánpótlása a levegőnek. A baj megelőzésének ugyanis ez az egyik feltétele, emellett a kémények karbantartása, a tüzelő-, fűtőberendezések rendszeres felülvizsgálata is elengedhetetlen. A jó minőségű, jó helyre felszerelt érzékelők pedig életet mentenek, hangsúlyozta a tábornok, hiszen az elmúlt esztendő nagyjából négyszáz szén-monoxidos esetének több mint a felében azért nem történt nagyobb baj, mert a készülék időben riasztotta a háziakat. Az OTB egy másik kampányáról szólva Bérczi László elmondta, a társasházakban kiemelt jelentőségű a közlekedési, menekülési útvonalak szabadon hagyása. Emlékeztetett arra, az erről folyó polémiának gyakorlatilag az vetett véget, amikor egy fővárosi házban éppen a kirakott bútorok, növények, a felszerelt rács akadályozta a tűzoltókat és ezt a média is bemutatta. Összegzésképpen a főfelügyelő úgy fogalmazott, a hangsúlyt a jó szabályozással, felvilágosítással megtámogatott megelőzésre helyezik, mert a cél, hogy minél kevesebb embernek essen baja.
A konferencia további részében a társasházkezelőkből, közös képviselőkből, lakásszövetkezetekben szerepet vállalókból álló hallgatóság részletes ismereteket kapott az új OTSZ-ről, annak használati szabályairól, a lakásszövetkezeti-társasházi tűzvédelmi belső szabályzat tematikájáról, arról, hogy miként kell kiszámolni, mennyi tűzoltókészüléket kell kihelyezni a társasházakban, illetve arról is, milyen tapasztalatokat szereztek a szakemberek az utólagosan elhelyezett hőszigetelő-rendszerek helyszíni ellenőrzésekor.
A jelenlévők számos kérdést intéztek a főigazgatóság szakembereihez. Leginkább az érdekelte őket, hogy milyen szabályok vonatkoznak azokra a szelektívhulladék-gyűjtőkre, amelyeket a menekülési útvonalakra helyeznek el. A válaszból kiderült, hogy mindig egyedi elbírálás alá esnek az ilyen ügyek, ezekben a katasztrófavédelmi kirendeltségek döntenek. Természetesen a kérdések sorából nem maradhatott ki az sem, hogy szabad-e a társasházakban egy-egy folyosószakaszt ráccsal lezárni, ha ott több lakás is van. A szakemberek azt mondták, ez akkor nem sérti a tűzvédelmi szabályokat, ha a rácshoz minden lakónak van kulcsa. A konferencia résztvevői élénken érdeklődtek a szén-monoxid-érzékelők iránt is, leginkább arra voltak kíváncsiak, milyen berendezést érdemes vásárolni, melyik működik megbízhatóan.
A találkozón dr. Horváth Jenő tű. ezredes, országos tűzoltósági főfelügyelő-helyettes mondott zárszót. Hangsúlyozta, a lakóépületek, így a társasházak tűzbiztonsága is kiemelt fontosságú a katasztrófavédelem számára, ugyanis ott történik a leggyakrabban a baj, nem véletlen, hogy a társasházak kezelőit, a közös képviselőket hívták meg az első olyan találkozóra, amelyen civilek számára mutatják be az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatot. Ahogy az elején a főfelügyelő, úgy a konferencia végén az ezredes is szólt arról, a szakma igyekszik nem elsősorban hatósági eszközökkel, hanem a kommunikáció adta lehetőségekkel felhívni az emberek figyelmét a rájuk leselkedő veszélyekre, így például a szén-monoxid mérgező hatására, illetve arra, hogy egy sor baleset megelőzhető odafigyeléssel és egy jó érzékelő felszerelésével.
BM OKF
